Budaj: Ha Putyin az atomfegyverekhez nyúlna, Szlovákia az első frontvonalba kerülne
Érdekes interjú jelent meg Ján Budaj környezetvédelmi miniszterrel a Hospodárske noviny hasábjain az orosz-ukrán háború környezetre kifejtett hatásairól és a környezethelyreállítás lehetőségeiről annak kapcsán, hogy Szlovákia szakértőket ajánlott fel Ukrajnának a háború környezeti hatásvizsgálatára.
Budaj miniszter szerint Szlovákiának ugyan nincsenek olyan pénzügyi lehetőségei, mint a nagyhatalmaknak, de segítséget nyújtunk Ukrajnának az ország, illetve a menekültek védelmében is. Tény az is, mondta, hogy partnereink jelenleg nem foglalkoznak a háború által okozott környezeti károk helyreállításával. Az ukrán kormány 257 konkrét környezeti bűncselekményt dokumentált, miközben nemzeti parkok pusztultak el, tavakat aknáztak alá, és erdőket égettek fel. A háború kezdete óta az emissziókibocsátás mennyisége pedig meghaladta a 67 millió tonnát.
Az ENSZ és az Európai Bizottság környezetellenőrző bizottságot küld Ukrajnába. Budaj felajánlotta ebben Szlovákia segítségét is. Mint mondta, az ENSZ üdvözölte azt a javaslatot, hogy a Vízgazdálkodási Kutatóintézet szakértői csoportját is felvegyék az Ukrajnát megfigyelő bizottságba.
– fogalmazott a miniszter.
A New York Times napilap közölte például, hogy a legnagyobb ukrán nemzeti parkból feltörő lángok egy orosz katonai támadás után a világűrből is látszottak. Budaj miniszter közösségi oldalán pedig azt tette közzé, hogy az országban több mint hárommillió hektár erdő égett le. „Az ukrán kormányzati dokumentumokból merítettem az információkat” – mondta az interjúban Budaj hozzátéve, az ukrán fél már készíti a számlát Oroszországnak.
– hangsúlyozta.
Budaj szerint az ukrán környezetvédelmi miniszter arra kért bennünket, hogy elsősorban a keleti szomszédjaink felől érkező sugárzás esetleges növekedését figyeljük a légkörben. Ők ugyanis a technikai berendezések megsérülése, és a férfiak mozgósítása miatt nem tudják ezt a feladatot most ellátni.
– mondta a miniszter hozzáfűzve, szerencsére eddig még nem mértek megnövekedett rádioaktivitást. „Mi vagyunk az első ország az Európai Unióban, amely keletről először érzékelné ezt. Sok vita folyik az ún. piszkos bomba veszélyéről is, ami például egy nukleáris hulladéktároló vagy maga az atomerőmű bombázását jelenti. Egy ilyen robbanás az egész régiót megfertőzné" - tette hozzá.
De nemcsak a radioaktív szennyeződés okozhat gondot, a különböző vegyi anyagok is megfertőzhetik a talajt és a légkört, hiszen Ukrajna vegyi ipara is változatos.
– jelentette ki Budaj, aki szerint az Ukrajnában kialakult környezetvédelmi helyzetet nem is lehet másnak, mint környezetvédelmi katasztrófának nevezni. „Amikor egy országon tankokkal és más égő nehézfegyverekkel hajtanak át, vagy felégetik az erdőket, a kutakat vegyszerekkel teszik használhatatlanná… az orosz hadsereg úgy tönkreteszi az országot, hogy az lakhatatlanná válik. Most még zajlik a háború, de miután véget ér, kétségkívül ökológiai katasztrófa marad utána.
Arra a kérdésre, hogy érheti-e Szlovákiát környezetvédelmi kár a légkörin kívül más úton is, például a vízforrásokon keresztül Budaj azt válaszolta, szerencsére azok Ukrajnából nem folynak hozzánk, inkább fordítva. Szlovákia Európa teteje, innen két irányba folynak a vízforrások. A Dunajec az Északi-tengerbe viszi a vizet, az összes többi vízforrásunk a Dunát duzzasztja.
– tette hozzá a miniszter.
Budaj azt mondja, Szlovákia felajánlotta szakemberei segítségét az ukrán gátak biztonságának felméréséhez is. De segítséget kínáltunk a háború környezetre gyakorolt hatásainak elemzésében, a monitoringállomások helyreállításában vagy a stratégiai dokumentumok kidolgozásában való együttműködésre is.
- mondta.
A legnagyobb károk azonban az emberi lelkekben lesznek, s már vannak is. Az ukránok és az oroszok az államon belül többé-kevésbé megértésben éltek, sok ukrán beszélt oroszul és fordítva.
A környezeti károk tekintetében – ha nem lesz atomkatasztrófa – a természet sok mindent maga elrendez. „A petrolkémiai anyagok és a katonai felszerelések maradványainak eltávolításában a világ minden bizonnyal segíteni fog, ha mégsem, Ukrajna nem fog kilábalni ebből a háborúból. Mint ahogy katonai segítség nélkül sem tudja megvédeni magát” – fogalmazott Budaj.
Már most nyilvánvaló, hogy Ukrajnának Európa legnagyobb helyreállítási tervére lesz szüksége a második világháború óta. „Valami hasonló lesz az 1945-ös háború utáni Marshall-tervhez. Bár azt az USA is megkérdőjelezte, végül nemcsak a németeknek, hanem az amerikaiaknak is jólétet hozott. Ha Ukrajna megújulása sikeres lesz, az áldozatok utáni sebek is gyorsabban begyógyulnak” – fűzte hozzá Budaj.
