Berényi: a márciusi követelések némelyike ma is aktuális
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kirobbanása során megfogalmazott 12 pont némelyike ma is aktuális – erről beszélt Berényi József, a Magyar Szövetség elnökségi tagja, a párt európai parlamenti listavezetője a Rimaszombatban tartott ünnepi megemlékezésen.
Berényi József beszédét azzal kezdte, hogy a mai napon a Kárpát-medencében mindenhol összejönnek a magyarok és emlékeznek az egyik legszebb és legnagyobb nemzeti ünnepünkre, március 15-ére. Viszont nemcsak erre az egy napra emlékezünk, hanem egy hosszú folyamatra, amely március 15-én csúcsosodott ki és utána a szabadságharcban érte el értelmét. Mindez nyilván nem történhetett volna meg, hogy ha nem lett volna egy sikeres reformkor, amelyben elkezdődött Magyarország fejlesztése, fejlődése, a polgárosodás, a magyar nyelv térnyerése a királyságon belül.
Felidézte, hogy a forradalomban kulcsszerepet játszó Széchenyi, Kossuth, Batthyány nem mindig volt azonos állásponton, nem voltak egyforma nézeteik, sőt vitáik is voltak egymással mégis össze tudtak fogni és kiállni amellett, hogy Magyarország kapja meg azt ami jár neki.
– mutatott rá Berényi, majd hozzátette, ha még tovább megyünk akkor az a követelés, hogy a bíróság előtt legyenek egyenlők az emberek szintén egy ma is aktuális probléma Szlovákiában. Az igazságszolgáltatás nem teljesíti ezt az elvárást. Nem ezért voltak az emberek kint a tereken pár évvel ezelőtt, hogy az igazságszolgáltatás jobban működjön? – tette fel a kérdést az MKP korábbi elnöke, majd még egy pontot kiemelet a 12 márciusi követelés közül, amely a következő: magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk! Vagyis a márciusi ifjak nem akarták, hogy a magyar katonák mások érdekében a vérüket ontsák, hanem, hogy Magyarországot védjék.
Berényi József hangsúlyozta, hogy a szabadságharcnak és a rengeteg emberáldozatnak volt értelme, mert a kiegyezésben értelmet nyert a forradalom. A tekintély meghozta a maga gyümölcsét, s abban a pillanatban, amikor a Habsburg-ház meggyengült, 1867-ben megtörtént a kiegyezés és utána az akkori Magyar Királyság a legnagyobb fejlődésnek indult a történelem folyamán Mátyás király óta.
– jelentette ki Berényi a gazdatüntetésekre utalva, amelyeknek köszönhetően az Európai Parlament már elkezdte a korrekciót és elkezdte bővíteni azon mezőgazdasági termékek sorát, amit nem lehet csak úgy behozni. Ha nem mentek volna ki a gazdák, az emberek az utcára, akkor ez nincs – jegyezte meg.
"Igen is meg kell fogalmazni, hogy mit akarunk és el kell mondani, mert akkor meghalgattatik, erről szól egyébként a demokratikus rendszer. Nekünk is van most egy nagy lehetőségünk, hiszen a köztársasági elnökválasztás jövő héten szombaton lesz. Ez nem a győzelemről szól, hanem arról, hogy mutassuk meg magunkat, hogy itt vagyunk és mutassuk meg, hogy vannak elképzeléseink, amit így is megpróbálunk átültetni, vagy eljuttatni a szlovák társadalomnak és politikának. Segítsük meg Forró Krisztián elnökjelöltünk szereplését azzal, hogy megmutatjuk, hogy itt vagyunk és ezáltal tisztes helytálláshoz segítjük. Aztán jön egy újabb megmérettetés, a másik megmérettetésen viszont már gólt kell rúgni és eredményt kell elérni – utalt a júniusi EP-választásokra a Magyar Szövetség listavezetője.
A rimaszombati Tompa-téren tartott ünnepi megemlékezésen közreműködött a Blaha Lujza Vegyeskórus, valamint Ádám Gábor, a Tompa Mihály Református Gimnázium tanulója. A beszédet és a rövid kultúrműsort követően számos közéleti személyiség, szervezet, egyesület, az iskolák diákjai és képviselői koszorúzták meg Petőfi Sándor köztéri szobrát, ezáltal is adózva a forradalom nagyjainak emléke előtt.
