Berényi: A budapesti béketárgyalás Orbán Viktor sikere, de annak eredményessége már Trumpon és Putyinon múlik

Mit gondol, milyen üzenete van annak, hogy Budapesten tárgyalhat a békéről az Egyesült Államok és Oroszország elnöke?

Ez egyértelműen Orbán Viktor nagy diplomáciai győzelme. A találkozó budapesti helyszíne nem véletlen: a magyar miniszterelnök hosszú évek óta következetesen nyitott párbeszédet folytat mind Vlagyimir Putyinnal, mind Donald Trumppal. Az amerikai elnök mára bizalmasaként tekint rá, különösen a háborús kérdésekben.
Mostanra beérett az a diplomáciai munka, amelyet a magyar kormány az elmúlt évtizedben végzett. Ugyanakkor természetesen nincs garancia arra, hogy a budapesti találkozó sikerrel zárul. Sőt, biztos vagyok benne, hogy azok az erők, amelyek az elmúlt években igyekeztek Magyarországot elszigetelni és marginalizálni Európában, most mindent meg fognak tenni azért, hogy ez a tárgyalás kudarcba fulladjon.

Ön szerint hogyan fog viszonyulni a találkozóhoz Vlagyimir Putyin?

Nehéz pontosan megmondani. Eddig elég keményfejűen ragaszkodott az előzetesen kitűzött céljaihoz: elnökváltást akar Ukrajnában, megakadályozni annak NATO-tagságát és garantálni szeretné az általa elfoglalt területek hosszú távú megtartását.

Az Egyesült Államok részéről ugyanakkor felmerült, hogy növelhetik a katonai nyomást, akár Tomahawk rakéták ukrajnai bevetésével. Reális ez?

Igen, ez valóban komoly lehetőség, de óriási háborús eszkalációt okozhatna. Senkinek sem érdeke, hogy a konfliktus tovább terjedjen, de ha Putyin nem hajlandó engedni, akkor könnyen kialakulhat egy hosszú távú, kiterjedt katonai konfliktus Európában.
Jelenleg ugyanannyi esély van a megegyezésre, mint egy újabb háborús hullámra. Minden Donald Trump és részben Vlagyimir Putyin kezében van: az ő döntésükön múlik, hogy béke vagy további háború jön. Ha Trump növeli Ukrajna támogatását, az az eszkalációt hozza, ha csökkenti, az a háború végét jelentheti, de Putyin elképzeléseinek részleges megvalósulását is.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért nincs az ukrán fél jelen a budapesti tárgyaláson. Ön ezt hogyan látja?

Úgy tudom, Donald Trump ma külön is találkozik Volodimir Zelenszkijjel. Valószínű, hogy Putyin feltétele volt, hogy előbb a két nagyhatalom egyeztessen egymással, és csak ezt követően vonják be Ukrajnát vagy más szereplőket a részletes tárgyalásokba.
Ez a diplomáciai logika Putyintól nem szokatlan – ő mindig a „nagyokkal” akar megegyezni, mielőtt másokat bevonnának.

Hogyan látja Zelenszkij és az ukrán társadalom helyzetét 2025 őszén?

Az ukrán társadalom a csaknem négy éve tartó orosz invázió nehéz terhét szenvedi el. Ugyanakkor a szlovákiai magyar sajtóban talán még nem jelent meg, de Zelenszkij elnöki rendelettel megfosztotta Gennagyij Truhanov jelenlegi odesszai polgármestert az ukrán állampolgárságától, így már a tisztségét sem gyakorolhatja – pedig háromszor választották meg.
Ez felveti a kérdést: vajon ez az európai demokrácia? Hogyan fér össze az uniós értékekkel, hogy elnöki rendelettel meg lehet fosztani valakit az állampolgárságától és a megválasztott tisztségétől? Az ilyen döntések súlyos kétségeket vetnek fel az ukrán jogállamisággal kapcsolatban, mégis a háborúpárti nyugati média erről mélyen hallgat.

A brit Guardian a napokban arról írt, hogy Boris Johnson egy fegyvergyártótól kapott támogatást ukrajnai látogatásai után. Ön szerint kinek az érdeke a háború fenntartása?

Pontosan erről van szó. A Guardian beszámolója szerint Boris Johnson volt brit miniszterelnök többször járt Ukrajnában Christopher Harborne fegyvergyárossal, majd az alapítványa egymillió fontot kapott ettől a cégtől. Ezek után jogos a kérdés: Európa vagy a fegyvergyártók érdeke a háború folytatása? Ez kézzelfogható példája annak, hogyan lobbizzák meg a nyugati politikusokat a hadiipari érdekek.

Melyek lehetnek azok a pontok, amelyek a budapesti béketárgyalás sikerét vagy kudarcát meghatározzák?

A Krím már az ukránok számára gyakorlatilag elveszett. A legkritikusabb kérdés a négy kelet-ukrajnai megye – Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk – jövője.
Ukrajna NATO-tagsága jelenleg nem reális, ezt valószínűleg maga Zelenszkij is tudatosítja már. Az uniós tagság pedig csak a háború lezárása után kerülhet napirendre – háborús országot nem lehet felvenni az EU-ba. Ma Európában a balti államokat leszámítva nincs senki, aki katonákat küldene Ukrajnába, így Ukrajna egyedül nem tudja visszafoglalni ezeket a területeket.
Ezért a legnagyobb kérdés ennek a négy megyének jövőbeli hovatartozása és státusza.

Láthatóak-e történelmi precedensek erre Európában?

Putyin ezeket a precedenseket nyilván fel fogja hozni – és nehéz lesz rá érdemben válaszolni. A budapesti béketárgyalás tétje tehát nem csupán Ukrajna, hanem Európa biztonságának jövője is. A béketárgyalás budapesti helyszínére minden magyar büszke lehet, de annak eredményét tekintve még várható néhány meglepetés.