Beoltassuk a gyerekeket vagy sem? Lássuk, mit mondanak a szakemberek!
Az Egyesült Államokban már zajlik az mRNS-alapú vakcinák vizsgálata a 12 évnél fiatalabbakon. Tizenkét évnél idősebb gyerekeket már most is oltanak, bár kisebb arányban és kizárólag a Pfizer oltóanyagával. A vakcinagyártóknak azt is ki kell kísérletezniük, mennyi hatóanyagra és hány dózisra van szükségük a kisebb gyerekeknek. Ez ugyanis életkoronként változó lehet, másra van szüksége egy hároméves gyereknek, mint egy hatévesnek vagy egy 13 évesnek.
Szlovákia belemenne, a németek és az angolok azonban óvatosabbak. Noha a világon még mindig vita folyik a gyerekek Covid-ellenes oltásáról, a szlovák szakemberek már július elején felszólították a szülőket, hogy oltassák be a gyerekeiket.
Annak ellenére, hogy a britek például a gyerekek oltását csak a legsérülékenyebb csoportok oltására korlátozták, a brit szakemberek szerint ugyanis a lehetséges kockázati veszélyek nagyobbak a vakcina előnyeinél,
írja a postoj.sk konzervatív portál. És ugyanez a helyzet Németországban is.
Mi az oka, hogy Szlovákia mégis belemenne a kisebbek oltásába? Az érvek közt szerepel a fertőzés terjedésének veszélye. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az oltás biztonságos, és az előnyei a gyerekek esetében is magasan túlszárnyalják a lehetséges kockázatokat. A szlovák szakemberek továbbá azzal érveltek még az oltás mellett, hogy
az újabb kutatások alapján a koronavírus szövődményei a gyermekeknél is veszélyesek lehetnek, valamint a posztkovid szindróma veszélyével, no meg azzal is, hogy éppen a gyerekek válhatnak majd ősszel a koronavírus legfőbb hordozóivá.
De az is az oltás melletti főbb érvek közt szerepelt, hogy az elszigetelésnek hosszú távon negatív következményei lehetnek gyermekeink fejlődésére.
Miloš Jeseňák immunológus szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy az mRNS technológiát alkalmazó vakcináknak valamilyen későbbi következményei lennének a gyerekeknél. Ellentétben a multiszisztémás gyulladásos szindrómával, amelyen Szlovákiában több gyerek is átesett. Ez a Covid-fertőzés átvészelése után néhány héttel alakulhat ki a gyerekeknél, és a szakemberek szerint sokkal veszélyesebb, mint a gyerekek oltása után nagyon ritkán előforduló szívizomgyulladás.
A szlováktól eltérő a német hangnem e tekintetben. A németek jelenleg csak a veszélyeztetett csoportba tartozó krónikus betegségekben szenvedő 12 és 17 év közötti gyerekeket oltják,
a gyerekek Covid-ellenes oltását általánosságban véve egyelőre nem ajánlják.
Ezt azzal indokolják, hogy az oltás hozzájárulása a súlyos betegségek és az elhalálozások megelőzéséhez ennél a korcsoportnál nem univerzális. A német bizottság arra is rámutatott, hogy a gyerekeknél ritka a súlyos lefolyású Covid-fertőzés. De aggodalmát fejezte ki a bizottság a lehetséges kockázatok miatt is,
mivel az adott korosztály esetében a vizsgálatokat még nem végezték el kellően nagy mintán. És egyelőre nincsenek hosszú távú adatok a mellékhatásokról sem.
Az is a németek ellenérvei közt szerepelt, hogy jelenleg nem éppen a legideálisabb a vakcinákat erre a korosztályra felhasználni, mivel még most is csak 61 százalék körüli a felnőttek első dózissal való beoltottsága és 45% feletti a másodikkal.
De szakmai viták tárgyát képezte a gyerekek oltása a briteknél is.
A brit oltásbizottság ajánlása alapján is csak a súlyosan beteg, a Down-szindrómás vagy legyengült immunrendszerű gyerekeknek adnak egyelőre koronavírus elleni oltást,
mivel a gyerekeknél csak nagyon ritkán súlyos lefolyású a fertőzés. A brit bizottság azt az érvet is megkérdőjelezte, hogy a gyerekek beoltása segítene a Covid-fertőzés terjedésének csökkentésében, mivel szerintük nem a gyerekek a fertőzés fő terjesztői.
Ennek az érvnek a gyengeségére azonban már egy ausztrál kutatócsoport is rámutatott egy tanulmányában. Főleg az iskolaév megkezdésével tartanak ugyanis egy újabb hullámtól, és senki sem szeretné, ha az iskolabezárások és az online oktatások agóniájának forgatókönyve megismétlődne. Éppen a remény, hogy az oltás segít megakadályozni a Covid terjedését az iskolákban, volt az egyik fő érve az oltási kampány elindításának az Egyesült Államokban és Kanadában a 12 évesnél idősebb gyermekek és serdülők körében.
Az ausztrál kutatócsoport azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az iskolákban a leggyakrabban a felnőtt személyzeten keresztül terjedt a fertőzés,
ráadásul sokkal jobban terjed a háztartásokban, mint az iskolákban.
Abban tehát valamennyi kutatócsoport megegyezik, függetlenül attól, hogy támogatja-e a gyerekek beoltását vagy jelenleg inkább elodázná még azt, hogy
a felnőttek beoltása lenne az elsődleges feladat, mert az a fertőzés terjedésének lelassításához vezetne,
vagyis kulcsfontosságú a fertőzés megelőzésében a gyerekek körében is. A vakcinák mennyisége egyébként is korlátozott, különösen a szegény országokban nehezen hozzáférhetők.
A német és a brit szakmai közeg véleményei tehát azt mutatják, hogy a gyerekek beoltásának témájában egyelőre
koránt sincs olyan egyértelmű egyezség, mint ahogyan az a szlovák egészségügyi tárca állásfoglalásai sugalmazzák.
Ráadásul, ha figyelembe vesszük a 60 éven feletti beoltatlanok viszonylag magas arányát, nyilvánvaló, hogy ha szeptembertől nem akarunk megint tömött kórházakat, egészen más kihívás előtt állunk, mint a gyerekek beoltása, véli a postoj.sk elemzése.