Békemisszió és európai pártépítés
Magyarország július 1-jén vette át az EU soros elnöki tisztjét, Orbán Viktor kormányfő ezt követően diplomáciai offenzívát indított. Ezzel párhuzamosan hétfőn megalakult a magyar miniszterelnök által kezdeményezett Patrióták Európáért pártcsalád, amely rögtön az Európai Parlament harmadik legerősebb frakciójává vált.
A hónap első napján Belgiumtól fél évre Magyarország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője a Ma7-nek elmondta, a magyar uniós elnökség legfőbb prioritásként az EU külső és belső versenyképességének megerősítését fogalmazta meg.
Tárnok hozzátette, az új összetételű Európai Parlament és az Európai Bizottság felállása sokat elvehet a júliusban kezdődő magyar elnökségi ciklusból, valószínűleg csak októbertől vagy akár később indulhat újra a megszokott jogalkotási munka. A szakértő szerint a magyar elnökség legfőbb feladata a zökkenőmentes intézményi ciklusváltáshoz való hozzájárulás lesz.
Az uniós elnökség átvétele óta eltelt egy hét igazolja, hogy Orbán Viktor nem a levegőbe beszélt, amikor az EP-választások kampányában a Brüsszelben kívánatos békepárti fordulatról és a szuverenista, patrióta pártok egyesítésének szükségességéről beszélt. A magyar kormányfő az uniós elnökség által kiváltott figyelemmel élve diplomáciai offenzívát indított, felkeresve a harcoló feleket és a világpolitika kulcsszereplőit, akik súlyuknál fogva a legtöbbet tehetnék az ukrajnai háború lezárásáért.
A békemisszió első állomása Kijev volt, ahová múlt kedden, az uniós elnökség átvételének másnapján látogatott el Orbán Viktor. Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója a Ma7-nek úgy fogalmazott, az Orbán–Zelenszkij találkozó jól bizonyítja, hogy a magyar kormányfő, miután átvette az EU soros elnöki tisztét, minden eszközt megmozgat annak érdekében, hogy előmozdítsa a béke ügyét.
Az újságíró hozzátette, mintha mutatkoznának olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy talán a kompromisszum irányába, egy rugalmasabb álláspont felé mozdul el Kijev. Ehhez nagyon nem mindegy, hogyan áll hozzá az Európai Unió, a mielőbbi békekötést szorgalmazó magyar elnökség.
Dunda kiemelte, az Orbán–Zelenszkij találkozó napirendjén szerepelt a kárpátaljai magyarság helyzete is. A kárpátaljai újságíró szerint lényeges, hogy a kétoldalú kapcsolatokat jellemző negatív spirál megállni látszik, és a magyar–ukrán tárgyalások esélyt kínálnak arra, hogy a kárpátaljai magyarok jogainak teljes körű visszaállítása terén reális előrelépés történjen.
Múlt pénteken Moszkvában folytatódott a diplomáciai nagyüzem. Orbán Viktor az ukrajnai rendezésről és a kétoldalú kapcsolatokról folytatott eszmecserét a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Orbán kiemelte, egyre inkább elfogynak azok az országok, amelyek mind a két, háborúban álló féllel tudnak beszélni, lassan Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, aki mindenkivel tud tárgyalni.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonsági főképviselője egyenesen úgy fogalmazott, tisztségénél fogva az ő jogköre (lenne) a diplomáciai egyeztetés az Európai Unió nevében. A kijelentés kapcsán valószínűleg nem csak e sorok írójában merül fel, hogy az uniós fődiplomatának „savanyú a szőlő”, hiszen a magyar kormányfő egy hét alatt többet tett az ukrajnai béke előmozdítása érdekében, mint a teljes uniós vezetés az elmúlt években.
Hétfőn hajnalban Orbán Viktor, aláhúzva a fenti állítást, Pekingbe érkezett, ahol kétoldalú tanácskozást folytatott Hszi Csin-ping elnökkel. A magyar kormányfő hangsúlyozta, nagy jelentősége van annak, hogy Kína szorgalmazza: a világban ne háború, hanem béke legyen. A pekingi villámlátogatást követően Orbán Viktor továbbutazott Washingtonba, a NATO csúcstalálkozójára.
A diplomáciai offenzívával párhuzamosan a héten az európai szuverenista pártok egyesítésében is nagy sikert tudott felmutatni a magyar miniszterelnök. Hétfőn megalakult a Patrióták Európáért európai parlamenti frakciója, mely 12 uniós tagállam 84 képviselőjét foglalja magába, s ezzel a harmadik legnagyobb képviselőcsoportot alkotja az EP-ben.
A 84 képviselővel felálló Patrióták Európáért a valaha volt legnagyobb hazafias képviselőcsoport, amely az Európai Parlamentben létezett. Mandátumszáma alapján megelőzi nemcsak a szélsőbaloldali formációkat, hanem a zöldeket, a liberálisokat és a Giorgia Meloni olasz kormányfő körül tömörülő konzervatív pártszövetséget, az ECR-t is. A Patriótáknak, súlyuknál fogva, a szuverenista politika következetes képviseletével komoly esélyük van arra, hogy a most kezdődő ciklus során további pártokat vonzzanak be a pártcsaládba, tovább egyesítve a globalista erőkkel szemben álló európai pártokat.
Megjelent a Magyar7 2024/28. számában.
