Több problémát megold, de a tömbmagyarság feltöretésével járhat az építésügyi és területfejlesztési törvény elfogadása
Január elején a kormány egyszerre fogadta el az új területfejlesztési, illetve az új építésügyi törvényt, amelyek, ha a parlamenti képviselők is rábólintanak, 2023 januárjától léphetnek életbe. A kabinet jelentős könnyebbséget ígér, a településvezetők azonban attól félnek, jogaik megkurtításával jár az új törvény elfogadása.
Az építésügyi és területfejlesztési törvények új változatát két Sme rodinás politikus, Štefan Holý miniszterelnök-helyettes és a párt közlekedésügyi minisztere, Andrej Doležal terjesztette elő. A két új törvény konkrétumaival részletesen a későbbiekben foglalkozunk, most csak a rend kedvéért, nagy vonalakban tekintjük át a legfontosabb változásokat.
Az építésügyi törvény kapcsán két dolgot érdemes kiemelni. Az egyik, hogy beterjesztői azt ígérik, teljesen ellehetetlenítik az illegális, „fekete“ építkezéseket. Megszűnik ugyanis egy korábban „jól bevált“ gyakorlat, az utólagos engedélyeztetésé. Manapság gyakran előfordul, hogy az engedély érkezése előtt már kész az épület, amelyre aztán utólag igénylik a szükséges építési engedélyt, kifizetve az esetleges büntetést, ami egy családi ház esetén legfeljebb néhány száz vagy egy-két ezer eurót jelent. Az új törvény értelmében ilyesmire egyáltalán nem lesz lehetőség, sőt, az engedély nélkül felhúzott épületet rá sem lehet majd kötni a közművekre. A törvény másik fontos eleme, hogy jelentősen egyszerűsödik az új építési projektek engedélyeztetési eljárásra. Magyarán a korábbi bürokratikus útvesztők helyett egy-egy házépítésnél gyerekjáték lesz elintézni a szükséges engedélyeket, ugyanis már nem az építtető, hanem a tervező, projektáns lesz az, aki végigviszi az engedélyeztetési eljárást.
Erre a célra egy külön számítógépes rendszert hoznának létre, amely, ha mindent rendben talál, automatikusan, építésügyi szakértő bevonása nélkül ad majd ki engedélyt.
Az engedélyeztetés talán legfontosabb változása pedig az lehet, hogy megszűnnek a területrendezési eljárások. Holý azt nyilatkozta korábban, egész egyszerűen nem lesz rájuk szükség, mivel az új törvény olyan, a korábbiaknál jóval részletesebb, pontosan meghatározott metodika alapján készülő területrendezési tervek elkészítését írja elő, amelyek okafogyottá teszik az eljárások egyenkénti lefolytatását. Ezzel a témával a közeljövőben külön cikkben is foglalkozunk.
Az építésügyi törvény kidolgozását szinte egyöntetű lelkesedés fogadta, Szlovákia egy régi adósságának tesz eleget azzal, hogy elektronikus környezetbe helyezi az engedélyeztetési eljárást. A területfejlesztési törvény új változata ugyanakkor messze nem aratott osztatlan sikert, a polgármesterek tiltakozása kísérte, mert szerintük az jelentősen megnyirbálja az önkormányzatok jogait. Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere szerint tulajdonképpen egy filozófiai problémáról van szó. „A fő kérdés önmagában igen egyszerű!” – mondja Őry – „Ki határozza meg, hogy alakuljon egy település szerkezete? A helyiek a település vezetésén keresztül, esetleg az állam?” Az új törvény Őry szerint egyértelmű választ ad erre a kérdésre! Azzal, hogy a területrendezést és az építési engedélyek kiadását kiveszik az önkormányzatok, illetve a helyi földhivatalok kezéből, az állam a korábbiaknál jóval nagyobb befolyásra tesz szert egy-egy település jövőjét illetően. Nem beszélve arról, és a polgármester szerint ez az egésszel a legnagyobb baj, hogy a helyenként inkább spekulánsként, semmint fejlesztőként viselkedő építési vállalkozók is nagyobb mozgásteret kapnak. Őry szerint az új törvény leginkább nekik kedvez majd, ha a kormány által elfogadott formában a parlament is jóváhagyja azt.
Ugyanakkor, teszi hozzá gyorsan, mindkét törvény tartalmaz jó dolgokat is.
Nyilvánvaló, hogy a hatályos építésügyi törvény elavult, túlzottan bürokratikus – mondja Őry, egy új lakónegyed építése esetén például minden egyes háznál külön-külön közműengedélyeztetési, rákötési és véleményezi eljárásokat kell lefolytatni, teljesen feleslegesen. Egy másik gyakori probléma, amelyet talán az új törvény megold, hogy a szomszédos települések fejlesztési terveit az állam nem hangolta össze megfelelően. Hiába kellett azt különböző kerületi, illetve állami hivataloknak jóváhagynia, az oktatási hivataltól a védelmi minisztériumig, a szomszédos, egy régióban lévő falvak és városok területfejlesztése nem volt összhangban, majdhogynem egymástól függetlenül, párhuzamosan zajlott. Így fordulhatott elő például, mondja Őry, hogy bár Csallóközcsütörtök szeretné,
nem használhatja maradéktalanul saját kapacitásrészét a közös tisztítóállomásban, mert a pozsonyi kivándorlás miatt felduzzadó felső-csallóközi falvak lefoglalják azt.
Sokáig lehetne sorolni a hasonló példákat, akár a trafóházak hiányában fellépő elektromos kapacitáshiány kapcsán, akár olyan egyszerű dolgokban, mint a megfelelő méretű iskolák – mondja a polgármester.
Az új törvény nem csak az állam, a kerületi hivatalok és az önkormányzatok kapcsolatában hoz változást. Ha egy szinttel lejjebb megyünk, az önkormányzatok és a potenciális ingatlanberuházók közti igen bonyolult viszonyrendszerbe botlunk. Míg az utóbbinak nyilvánvalóan az lenne az érdeke, hogy minél több ingatlant építsen be a lehető legkisebb földterületre, addig az önkormányzatoknak arra is figyelniük kell, hogy mindez ne ütközzék a település érdekeivel – mondja Őry. „Mi közszolgák vagyunk, nekünk a település szerkezetére, az utcaképre, lakosaink nyugalmára, az infrastrukturális korlátokra és sok minden másra is figyelnünk kell ahhoz, hogy élhető maradjon a falunk. Nem adhatunk szabad kezet a fejlesztőknek. Látjuk a negatív példákat, mi történik ilyenkor.”
A polgármester szerint az új területfejlesztési törvénnyel éppen az a legnagyobb baj, hogy kiveszi az önkormányzatok kezéből azokat a mankókat, amelyekkel eddig sikerül ellátniuk közszolgálati funkcióikat.
„Ha csak a régióban körbe nézünk, nem egy falut találunk, ahol úgy adtak ki engedélyeket új lakónegyedek felhúzására, hogy pontosan tudták, nincs csatornázás. Vízvédelemről beszélünk, közben tízezres agglomerációk jönnek létre egyetlen méter csatorna nélkül.” Pontosan ilyen esetekben kellene közbelépnie a kerületnek – véli a polgármester. Az nem megoldás, hogy további jogköröket vonunk el a településektől, annak ellenére sem, hogy számos esetben bizony a falu vezetésének rossz döntései miatt alakulnak ki áldatlan állapotok – állítja Őry.
Azzal, hogy az új törvény kiveszi az önkormányzatok kezéből a településfejlesztés irányítását és egy államilag meghatározott metodikához köti, azok a polgármesterek, akik eddig törvényadta eszközeikkel úgy-ahogy lassították, pontosabban normalizálták a betelepülést, most fegyver nélkül maradnak. Ez az olyan felső-csallóközi falvak esetében, mint amilyen Csallóközcsütörtök is, visszafordíthatatlanul átalakíthatja a település etnikai összetételét is.
Végezetül érdemes megjegyeznünk, hogy a friss népszámlálási adatokból látszik, Őry félelmei nem alaptalanok. A témáról itt írtunk bővebben:
