Azt akarja a Hlas, hogy támogassa az ellenzék a javaslatát
A Hlas-SD felszólította az ellenzéki pártokat, támogassák azt az alkotmánymódosító javaslatát, hogy népszavazással is lerövidíthető a parlamenti ciklus.
Javaslatát ahhoz az alkotmánymódosítási tervezethez csatolta, amely már a parlament előtt van, és a helyi önkormányzatok megbízatási idejének meghosszabbítását indítványozza, négyről öt évre. Ha az ellenzék csak a népszavazással kapcsolatos változtatást támogatná, a Hlas-SD „kész feláldozni" az utóbbi javaslatot, tehát nem kötné össze a kettőt. Erről a párt vezetői beszéltek pénteki sajtótájékoztatójukon.
Matúš Šutaj Eštok, a Hlas-SD elnöke intézett felhívást a PS-hez, a KDH-hoz és az SaS-hez.
– szögezte le. Szerinte ha az ellenzék számára tényleg fontos a demokratikus berendezkedés, akkor megszavazza a módosítást.
Richard Raši házelnök, a Hlas-SD alelnöke hozzátette, az ellenzéknek arra sincs oka, hogy ne támogassa a helyi és a megyei önkormányzatok megbízatásának négyről öt évre való meghosszabbítását, hiszen az ellenzéki polgármesterek is ezt javasolják.
– hangsúlyozta. „Ez gesztus lenne az ellenzéknek. Ha azt mondják, támogatják a népszavazással kapcsolatos javaslatot, de nem akarják a meghosszabbítást négyről öt évre, mi feláldozzuk az utóbbi javaslatot, mert a népszavazás kérdését tartjuk a legfontosabbnak” – tette hozzá Raši.
Šutaj Eštok leszögezte, a kormánypártok támogatják a népszavazásra vonatkozó módosítást.
– mondta a párt elnöke.
Az alkotmánymódosításról hétfőn (június 15.) tárgyal második olvasatban a parlament. Ha elfogadja, már az őszi választáson négy helyett öt évre választana a lakosság helyi és megyei képviselőket, polgármestereket és megyeelnököket. A Hlas-SD ehhez csatolta a népszavazással kapcsolatos javaslatát. Nem lehetne népszavazást tartani a kormány visszahívásáról a megbízatásának első és utolsó fél évében. Az alkotmánymódosításhoz kilencven szavazat kell, tehát az ellenzékre is szükség van hozzá.
A kormányzati ciklus lerövidítésének lehetősége régóta téma. Az Alkotmánybíróság úgy döntött, a parlamentnek joga van ehhez, ezt követően fogadták el az erre vonatkozó alkotmánytörvényt, de a lakosságra nem vonatkozik.