Az új rendőrfőkapitány a Kuciak-perben hozott ítéletről: a vallomásokat közvetlen bizonyítékok láncolata támasztotta alá

Peter Kovařík harminc éve szolgál a rendőrség kötelékében, Iveta Radičová kormányában a korrupcióellenes hivatalt vezette, majd rendőrségi attasé volt Washingtonban. Később – Robert Fico kormányzása alatt – a kormányhivatalba került, jelenleg ő a rendőrség ideiglenes vezetője, és komoly szándékai vannak, hogy ne csak az ideiglenes, hanem a rendes vezetője is ő legyen a jövőben.

Az Aktuality.sk-nak adott interjújában arról is beszélt, nem lát okot arra, hogy a rendőrség vezető pozícióiban személycseréket hajtson végre, azt ugyanakkor elismerte, számos reformra van szükség.

„Nem kaptam semmiféle utasítást. (...) A parlamenti képviselőknek meg kell érteniük, hogy nem fogok különbséget tenni a politikai pártok között. Ez számomra egy olyan határ, amit nem szeretnék átlépni. Rendőrként nem vehetjük figyelembe a politikai hovatartozást” – fogalmazott a rendőrség „függetlenséggel” összefüggésben Kovařík, aki azt, hogy eddigi pályafutása során képes volt különböző kormányok idején is vezető funkciókban dolgozni, azzal magyarázta, hogy szilárdan lefektetett belső szabályrendszert állított fel a maga számára.

– nyilatkozta előző munkahelyeiről a rendőrfőnök, hozzátéve, azzal sem foglalkozott, amikor az előző Fico-kormány számos kritika érte. Az már sokkal inkább, hogy ő is az újságírók kereszttüzébe került.

„Én egy köztisztségviselő vagyok. Ha beleállok a főnököm kritizálásába, és hibáztatni kezdem, hogyan tudok professzionális munkát végezni? Sem Lipšiccel, se Ficóval együtt dolgozva nem kevertük bele a munkámba a politikát” – mondta.

A Kuciak-gyilkossággal kapcsolatban hozott ítéletre reagálva Kovařík úgy vélekedett, a nyomozók kiválóan dolgoztak.

„A rendőrség maximális munkát végzett. Már csak ezért is meglepett az eredmény. Már akkor, amikor a bíróság elhalasztotta az ítélethirdetést, érezni lehetett, hogy nagy a vita a bizonyítékokról. Ha a végeredményt a közvetett bizonyítékokból kell meghatározni, minden egyes elemnek pontosan illeszkednie kell. Azt gondoltam, hogy éppen azért húzódik ez az ügy, mert ezt a láncolatot akarják minél pontosabban megalkotni” – mondta.

Szerinte a kérdés az volt, hogy a Speciális Bíróság szenátusa kockáztat-e, és elítéli a vádlottakat, és majd a Legfelsőbb Bíróságra hagyja, hogy ezt véglegesen jóváhagyja. Vagy éppen ellenkezőleg: a gyilkosság megrendelésével gyanúsítottat felmentik, és döntést a Legfelsőbb Bíróságra hagyják.

„Értem, hogy nagyon nehéz valakit 25 éves szabadságvesztésre ítélni. A felelősség a bíróké, mi csak külső megfigyelők vagyunk. Mindenesetre kíváncsi vagyok a Legfelsőbb Bíróság döntésére” – tette hozzá, kiemelve:

a bíróság részéről teljesen elfogadható, ha azt mondja, a gyilkosság másképp is történhetett volna, de akkor azt is meg kellene mondania, hogyan másképpen, és miért éppen úgy.

„Én magam is kivizsgáltam olyan gyilkosságot, amely során a vádlottra nem volt közvetett, egyértelmű bizonyíték, a bíróság mégis bűnösnek találta. Ez a bírák összetételének kérdése. Ezért vannak hárman a szenátusban. Úgy vélem, egy ilyen helyzetben a megrendelő elítélhető akkor is, ha nincs olyan bizonyíték ellene, amely az ő bűnösségét cáfolná vagy ha közvetett bizonyítékok láncolat állítható fel vele szemben” – vélekedett Kovařík, kifejtve

nem igazán érti, hogy miért mentettek fel egy olyan vádlottat, akinek az esetében a tanú vallomását közvetlen bizonyítékok láncolata támasztotta alá.

Monika Jankovská ügyével kapcsolatban a rendőrfőnök elmondta, az az igazságszolgáltatás tragédiája lenne, ha nem a törvények szerint születnének a bíróságokon a döntések, hanem az alapján, hogy „ismerek valakit húsz éve, és lekötelezettje vagyok."