Az ország történetének legbizonytalanabb kimenetelű parlamenti választása előtt áll Szlovákia
A közvélemény-kutatásokra vonatkozó moratórium kezdete előtt nyilvánosságra hozott utolsó párttámogatottsági felmérések és elemzői vélemények egybemutató jóslatai szerint szombaton az ország történetének legbizonytalanabb kimenetelű parlamenti választása vár Szlovákiára. Ennek legfőbb oka, hogy minden eddiginél több olyan politikai csoportosulás van versenyben, amelyek számára a vágyott eredmény, az 5 százalékos bejutási küszöb, oly közel van, de előfordulhat, hogy a végén mégis oly távoli marad.
Az MVK legutóbbi (február 5. és 10. között készített) felméréséből kitűnik, hogy
gyakorlatilag csak három, de legfeljebb négy-öt olyan politikai csoportosulás van, amely a papírforma szerint gyakorlatilag biztosan befutó helyet szerez majd a szombati voksoláson.
Ezek a minden eddig nyilvánosságra hozott felmérésben a vezető helyet megszerző Smer, illetve a legerősebb kormánypárt kihívójának tartott OLaNO és a Marián Kotleba vezette LSNS.
A negyedik és az ötödik helyért - az említett felmérés szerint - a szavazótáboraik összetételét tekintve jelentős átfedésekkel rendelkező két új liberális csoportosulás a Progresívné Slovensko és a Spolu - obcianská demokracia alkotta választási koalíció és Andrej Kiska pártja a Za ludí, küzdhet majd meg.
Ennek a két formációnak - amelyeknek egyaránt 7-8 százalék körüli eredményt jósoltak - több okból kifolyólag is bizonytalanok lehetnek a valós eredményei.
Részint amiatt, hogy a két liberális formáció együttes szavazótábora a gyakorlatban aligha haladhatja meg a 14 százalékot. Erre abból lehet következtetni, hogy a szlovákiai parlamenti választások eddigi története megmutatta, hogy hosszú távon megközelítőleg ilyen arányú a liberális pártokra voksolni hajlandó választók aránya az országban. És akkor még nem esett szó a Sulík féle SaS-ről, amely ugyancsak ebből a választói közegből szeretne meríteni.
Kiskáéknak ugyan hozhat néhány százalékot az is, hogy az utóbbi hónapokban - legalábbis kommunikációjukat tekintve - inkább jobboldali-centrista pártnak akarják magukat eladni, de a Kiska politikai előéletét és/vagy pártkádereinek összetételét ismerő választó számára, ez nem kell, hogy meggyőző legyen. Ám figyelembe véve, hogy csak egy év telt el Kiska azon kijelentései között, miszerint nem alapít pártot és, hogy ezt mégis megtette, azt is feltételezni lehet , hogy választói számára nem prioritás, hogy kedvenc politikusuk igazmondó legyen.
A sokak által uzsora biznisznek tartott nem banki hiteleket nyújtó cégeiből meggazdagodott volt államfő pozícióján az a napokban nyilvánosságra került néhány videó felvétel sem javít, amelyek bizonyítani látszanak, hogy Kiska igenis tudatában volt annak, hogy néhány évvel ezelőtti telekügyleteinek háttere korántsem volt tiszta.
Részben ugyanezért a szavazótáborét küzd a drogfogyasztási szokásaival hírbe hozott Truban és a nagyon sokadik pártjában lévő Beblavy vezette tandem is,
amelynek választói körét a jobbnemzeti oldalon - nem minden ok nélkül - sokan egy olyan személlyel azonosítják, aki nagyvárosban él, még nem múlt el harminc és hajlamos felháborodni ha egy falusi kocsmában nem kap tökmagos frappuccinót.
A minden tekintetben eko és bio "fiatal erő" az általuk hirdetett tolerancia ellenére meglehetősen harcosan kampányol. Ezt mutatja egyik választási szlogenjük a "menjünk nekik" is, aminek már-már gyakorlati példáját is adták, amikor
Kotlebáék egy-egy kampánygyűlésére ellentüntetőként felsorakoztak, s nehéz volt eldönteni, hogy ki is az, akitől tartani kellene.
Már csak néhány nap és kiderül az is, hogy a sok mindenre rendkívül érzékeny nagyvárosi fiatal választóréteget mennyire zavarja az, hogy kiderült, hogy Trubanék célzott hirdetéseik során olyan adatbázisokat is használtak, amelyeket felhasználók nem erre a célra osztottak meg más, harmadik személyekkel. Éppen ezért,
mind Kiskáék, mind pedig Trubanék esetében a küszöb feletti két-három százalékpontos támogatottság nem kell, hogy szentírás legyen.
A Boris Kollár vezette Sme rodina, a négy éve a parlamenten kívül maradt KDH, az Andrej Danko vezette SNS, illetve a legutóbbi parlamenti választáson még tíz százalék feletti eredményt szerzett SaS, bár a politikai spektrum más-más részén helyezkedik el, egy tekintetben hasonlít.
Mindegyiküknek 6 százalék körüli vagy az alatti támogatást mutat a felmérés, ami ugye tekintetbe véve a statisztikai hibahatárt illetve potencionális választóik voksolási kedvét könnyen jelenthet egy bejutási küszöb alatti eredményt is.
A felmérés adatai szerint biztató jelek figyelhetők meg a közös felvidéki magyar lista,
a Magyar Közösségi Összefogás támogatottságát illetően, amely érezhetően erősödött az elmúlt hetekben-hónapokban és öt százalékhoz közelítő eredményével, komoly eséllyel pályázik a parlamentbe való bejutásra, ami sok év után egy valós etnikai képviseletet jelenthetne a felvidéki magyaroknak a szlovák törvényhozásban.
Ezzel szemben a Most-Híd, szlovák magyar vegyes párt támogatottsága hosszú és rövid távon egyaránt csökkenő tendenciát mutat, az MVK 3,3 százalékot mért nekik, ami Bugárék korábbi szóhasználatával élve leginkább azt üzeni a felvidéki magyar választóknak, hogy a vegyes pártra leadott voks elveszett voks lehet.
