Az Európai Bizottság már „Ukrajna bizottság” - interjú Szijjártó Péterrel
Az Európai Bizottság olyan gátlástalan módon képviseli Ukrajna érdekeit az európai uniós érdekekkel szemben, hogy az elképesztő – mondta lapunknak Szijjártó Péter. Magyarország külgazdasági és külügyminiszterét az ukrajnai rendezés kilátásairól, a szlovákiai választási rendszer tervezett átalakításáról és a Magyar Szövetség pozíciójáról, illetve a Csemadok közelgő tisztújításáról és a jövő évi magyarországi választások esélyeiről is kérdeztük.
Miniszter úr több interjúban emlékeztetett arra, hogy az energiabiztonság kulcsfontosságú Közép-Európa számára. Az elmúlt hetekben több ukrán támadás érte a Barátság kőolajvezetéket. Láthatóan ebben a kérdésben Budapest és Pozsony nem számíthat az Európai Unióra. Hogyan látja, milyen mozgástér marad az energiapolitika területén?
Az Európai Unióra egyáltalán nem számíthatunk, ez világossá vált. Talán emlékeznek a kedves olvasók, volt már hasonló eset tavaly nyáron is, amikor az ukrán kormány az egyik szállítóvállalat számára nem engedélyezte a tranzitot. Akkor is az Európai Bizottsághoz fordultunk, és pont úgy lepattintottak minket, mint ahogy most sem válaszoltak a szlovák külügyminiszterrel közösen írt levelünkre. Azt hiszem, ez azt támasztja alá, hogy az a szervezet, amelyet Európai Bizottságnak nevezünk Brüsszelben, az igazából már egy „Ukrajna bizottság”. Olyan gátlástalan módon képviselik Ukrajna érdekeit az európai uniós érdekekkel szemben, hogy az elképesztő. Miről van szó?
Találkoztam az ukrán miniszterelnök-helyettessel, mondtam neki, hogy ez így nem fair. Mi nem vagyunk felelősek azért a háborúért, amit ők vívnak, ezért szerintem nincs az a jogi, politikai vagy morális elv, amelyek alapján minket mások háborújának vesztesévé kellene tenni – akár minket, akár Szlovákiát. Főleg úgy, hogy Magyarország és Szlovákia adja Ukrajna energiaimportjának egy jelentős részét. Az ukránok tisztában vannak vele, hogy mi, magyarok egészen biztosan nem fogjuk lekapcsolni sem a földgáz-, sem a villamosenergia-szállításokat Ukrajna irányába, mert nem akarjuk, hogy az ukrán családok még jobban szenvedjenek, mint eddig szenvedtek. Ezt ki is használják az ukránok rendesen, de jeleztük nekik, hogy nem marad következmények nélkül egyetlen ilyen támadás sem. A legutóbbi dróntámadást követően a végrehajtó egység parancsnokát ki is tiltottuk Magyarországról és a schengeni övezetből, és természetesen a jövőben sem fogjuk reakció nélkül hagyni ezeket a támadásokat. Ha valakinek az energiabiztonságát támadják, akkor igazából annak a szuverenitását támadják, és ez nyilván nem maradhat következmények nélkül.
Trump elnök erőfeszítéseinek köszönhetően a diplomácia érzékelhetően magasabb fordulatszámra kapcsolt az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Külső szemlélőként azonban nagyon nehéz értelmezni, hogyan születhet megállapodás Kijev és Moszkva között, annyira távolinak látszanak az álláspontok. Milyen forgatókönyvet valószínűsít?
Szerintem itt a kulcskérdés az, hogy Donald Trumpnak ne fogyjon el a türelme és a kitartása. Az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy Donald Trump az egyetlen remény arra, hogy itt béke legyen. Rajta kívül jelenleg nincs olyan vezető a világpolitikában, aki ebben az ügyben hatékonyan tudna fellépni. Donald Trump erőfeszítéseit mi nagyra becsüljük. Innen Pozsonyból beszéltem telefonon Marco Rubioval, az amerikai külügyminiszterrel, és kértem arra, hogy folytassák a háború lezárására irányuló erőfeszítéseiket, bármilyen reménytelennek is tűnik néha a dolog.
Az amerikai külügyminiszter kollégám megnyugtató módon arról biztosított, hogy Donald Trump folytatja a béketörekvéseit, és nem adja fel. Számunkra ez a legfontosabb hír. Kétségkívül nagyon messze vannak egymástól az álláspontok, éppen ezért lenne szükség tűzszünetre és béketárgyalásokra, hogy azokat közelíteni lehessen.
Mennyire kell tartani az eszkaláció veszélyétől? Nemrég történt egy drónincidens Lengyelországban.
Itt is érdemes reálisan gondolkodni. A realitás az, hogy minden egyes nap, minden egyes óra, minden egyes perc, amely háborúval telik, az maga egy eszkalációs kockázat. Mindig történhet valami. Láttuk ezt az elmúlt időszakban. Persze most mindenki arról a drónincidensről beszél, ami Lengyelországban történt, de azért ne felejtsük el, hogy 2022-ben Magyarországon is keresztül repült egy drón, amelyről a mai napig nem tudjuk, ki és miért indította. A drón végül Horvátországban zuhant le, s ha pár méterrel odébb csapódik be, akkor egy gyermekekkel teli kollégiumot talál el.
Elmondható, hogy a magyar–szlovák kapcsolatok történelmi szinten kimagaslóak, de ennek dacára felvidéki magyarként mégis azt tapasztaljuk, a szlovák közbeszédben, de akár a politikában is vannak olyan szándékok, amelyek veszélyeztethetik a megszerzett pozíciókat. Konkrétan a választási szabályok módosítására gondolok. Tervez-e konzultációt a szlovák partnerekkel ebben a kérdésben?
Nemcsak tervezek, hanem már végre is hajtottam. A Magyar Szövetség vezetőivel folyamatosan kapcsolatban vagyok, soha nem jövök úgy Pozsonyba, hogy a programomból kimaradna a magyar párttal való találkozó. Hol az elnökkel, hol az Országos Tanács elnökével, hol – ahogy ezúttal is – a párt szélesebb vezetésével találkozom. Mivel tudtam, hogy ezt a kérdést fel fogják vetni, ezért a velük való találkozót megelőzően, amikor a szlovák kollégával, Juraj Blanárral találkoztam, nekiszegeztem ezt a kérdést.
Beszéltünk a megyék számának lehetséges csökkentéséről. A szlovák kolléga jelezte, a meglévő tervek nem számolnak ilyennel, úgyhogy megnyugtató válaszokat kaptam.
Egy éve választott új vezetést a Magyar Szövetség. Milyennek látja jelenleg a párt pozícióját?
Nézze, nem fogom feltalálni sem a meleg vizet, sem a kereket. Soha nem volt olyan ambícióm, hogy Budapestről vagy éppen Dunakesziről megmondjam azt, hogy a Felvidéken mit hogyan kell csinálni. Azt hiszem, a felvidéki magyar politikai szerveződések szempontjából mostanra egy értékmérő maradt, vissza tud-e térni a magyarokat képviselő párt a parlamentbe. Ha jól számolom, két év múlva lehet majd megválaszolni ezt a kérdést.
Azt, hogy ennek milyen lesz a lecsapódása akár az önkormányzati, akár a parlamenti választásokon, előre megmondani nem tudom. Nagyon fontos, hogy az egységet fenn kell tartani. Azért jött létre a Magyar Szövetség, hogy ne három- négyfelé szakadjunk egy parlamenti választáson. Ez most adott, egységesek vagyunk, a következő feladat, hogy a magyar szavazókat, illetve a magyarokkal szimpatizáló szavazatokat össze kell gyűjteni. Úgy látom, sikerült konszolidálni a viszonyokat, de a párt mögött álló szavazóbázist is össze kell kovácsolni, és ez nem kis munka. Azt látom a Magyar Szövetség vezetőin, hogy ebbe a munkába beleálltak és elkötelezettek.
A Felvidék legnagyobb társadalmi, kulturális szervezete, a Csemadok is tisztújításra készül. Hogyan látja a szervezet jövőjét?
A Csemadok a közép-európai társadalmi, civil élet egyik non plus ultrája. Szerintem a Csemadok a régió egyik legnagyobb civil szervezete. Valószínűleg méretében is, de hatásában mindenképpen. Ha a futballban vannak legendák, akkor a civil szerveződések között is lehet legendákról beszélni, s a Csemadok mindenképpen ebbe a kategóriába tartozik a (cseh)szlovákiai magyarság megtartásában játszott szerepével. Sok esetben a lángot ők őrizték, és táplálták a tüzet, hogy az ne aludjon ki. Nyilván mindenki érti, mire gondolok átvitt értelemben.
Számomra ez arról tanúskodik, hogy a Csemadok egy vonzó és virulens szervezet.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy jövő áprilisban Magyarországon is választások lesznek...
Arról semmiképpen se feledkezzünk meg!
Az elmúlt hetekben érzékelhetően kampányüzemmódba kapcsolt a magyar politika, a külhoni térségek sem maradnak ki ebből. Most minden jel arra mutat, hogy a kormánypártoknál van a kezdeményező erő. Mekkora kihíváskénként értékeli az új ellenzék megjelenését, politikáját?
Nézze, minden választás egy kihívás, ez teljesen természetes. Négy évenként az emberek véleményt mondanak a kormány munkájáról. Ebben pedig nincs félreértés, egyrészt másrészt, be kell húzni az x-et. Ez világos képet ad arról, hogy az emberek mit gondolnak az előző négy évről, amit a kormány munkával töltött. Beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, megfelelt-e az emberek elvárásainak, vagy sem. Négyévente ez egy komoly értékelési pont, úgyhogy mindig izgalommal várja mindenki.
Ha az emberek maguk elé képzelik a miniszterelnököt és a kihívóját és mérlegelik azt, hogy a mostani rendkívül feszült, válságokkal teli helyzetben a biztonság milyen fontos, és azt ki tudja garantálni nekik, szerintem nagyon egyértelmű választ hoz elő ez a kérdés.
Megjelent a Magyar7 2025/37. számában.
