Az emberek támogatják a visegrádi együttműködést
2021-ben az IVO Társadalomtudományi Intézet egy kutatási projektet végzett arról, hogyan vélekednek Szlovákia, Csehország, Magyarország és Lengyelország lakosai a visegrádi együttműködésről. A közvélemény-kutatás többek közt azt mérte fel, hogy az említett országokban miként vélekednek az emberek a V4-ekről, tudják-e egyáltalán mi az, miben látják a közös érdekeket, hogyan értékelik országuk tagságát az egyes nemzetközi szervezetekben. Az adatgyűjtést négy ügynökség végezte, a cseh és szlovák FOCUS ügynökség, illetve a magyar és a lengyel IMAS. A kutatás a Visegrádi Alap támogatásával valósult meg.
A felmérés a Visegrádi csoport megalakulásának 30. évfordulója apropóján született. Ez a szolidaritáson, kölcsönös támogatáson és közös érdekeken alapuló regionális együttműködési forma – a Visegrádi Együttműködés 1991-ben alakult eredetileg három európai és transzatlanti integrációra összpontosító közép-európai posztkommunista ország csoportosulásaként, ami aztán 1993-ban Csehszlovákia szétválásával négy tagországra bővült.
Amíg az uniós csatlakozás előtt és az uniós tagság első évtizedében a visegrádi és az európai irányvonal Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia politikájában együttműködésben fejlődött, 2015-től ezek között az irányvonalak között látható eltérések mutatkoznak, amelyek az egyes országok belső fejlődésére, illetve a visegrádi tagországok egyes uniós területekhez való viszonyulására vonatkoznak, írja a denníkn.sk portál
2015-ben a V4-ek aztán a menekültválság nem szolidáris megközelítésének példája lett, ami azonnal komoly kihívások elé állította a csoportosulást az Európai Unióval való kapcsolatok terén.
A V4-es országokat úgy tartották számon, mint a migráció közös megoldásának ellenzőit, ami alapjaiban rontotta imázsukat. A migráció kérdésében a visegrádi országok még egységesen léptek fel az EU-val szemben, ám Brüsszel kifogásai esetében Magyarország és Lengyelország belső fejlődését illetően, már nem volt egységes a fellépés, s a V4-eken belül elkezdődtek a viták arról, hogy a visegrádi vonal a közép-európai államok politikájában bírhat-e továbbra is olyan jelentőséggel, ha az különböző okokból ütközik az európai vonallal.
A visegrádi együttműködés kialakulásában meghatározó szerepet játszik a politikai (államközi, bel- és párt-) szint. Fontos azonban a kapcsolat szintje is, valamint az is, hogy a lakosság hogyan érzékeli az együttműködést. A 2021-ben végzett felmérés azt mutatja, hogy a visegrádi együttműködés lakossági támogatottsága soha nem volt olyan magas szintű, mint most. A közvélemény szemében ma minden eddiginél kedvezőbbnek tűnik a visegrádi csoportosulás fenntarthatósága.
A Visegrádi Négyekről és a visegrádi együttműködésről a legtöbben Magyaroszágon tudnak (a megkérdezettek 69%-a), ezt követi Szlovákia (65%-kal), Csehország (52%-kal) és Lengyelország (49%-kal).
A V4-ekkel kapcsolatos ismeret az elmúlt években mind a négy országban nőtt, de legmarkánsabban Magyarországon, ahol a visegrádi együttműködés láthatósága több mint a kétszeresére nőtt (a 2015-ös 26%-ról 2021-re 69%-ra). Ehhez kétségtelenül hozzájárult, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Európa- és külpolitikája egyik fontos témájaként a V4-et helyezi előtérbe, ami megmutatkozik a témával kapcsolatos hivatalos kommunikáció mennyiségében is, írja a portál.
A visegrádi együttműködést a magyarok 82%-a, a szlovákok 78%-a, a csehek 71%-a, a lengyelek 59%-a tartja értelmesnek és fontosnak.
Bár a visegrádi együttműködés értelmességének a szintje eltérő az ismeretség szintjétől, Magyarország viszi mindkét kategóriában jelenleg a prímet, ami azért is érdekes, mert ez a pozíció korábban egyértelműen Szlovákiáé volt. A dinamika mindkét mutató esetében hasonló – jelentős növekedés látható Magyarországon, de Csehországban és Szlovákiában is stabilan magas a V4-ek támogatottsága, míg Lengyelország külön esetnek számít, amely némileg elmarad e téren regionális partnerei mögött. Tény viszont, hogy a lengyel közvélemény is sokkal hajlamosabb most az együttműködésre, mint mondjuk, hat évvel ezelőtt volt.
A kutatás megerősítette, hogy a V4-es országok között régóta fennálló különbségek vannak az EU-tagság megítélésében. Lengyelországban a lakosság 68%-a tartja ezt jónak, Csehországban viszont csak 41%-uk. Szlovákia és Magyarország esetében hasonlóak az eredmények: 57%, illetve 59%. A cseh közvélemény a visegrádi összképből azzal is kiemelkedik, hogy itt magas az EU-tagsággal kapcsolatos kifejezetten negatív vélemények aránya: a válaszadók csaknem 30%-a tartja azt rossznak. A másik három országban a pozitív vélemények mellett inkább az ambivalens, mint a nyíltan kritikus válaszok vannak jelen.
A NATO-tagság megítélésében is vannak különbségek az országok között: míg Lengyelországban a NATO-tagságot a válaszadók 73 százaléka tartja jónak, addig Szlovákiában már csak 38 százalékuk.
Nyilvánvaló Magyarországon a NATO-tagságot támogatók többsége (69%), és Csehországban is a válaszadók több mint a fele támogatja azt (52%). A felmérés azt is megmutatta, hogy a V4-es országok polgárai között sokkal nagyobb az egyetértés az ENSZ-tagság és a V4-es együttműködés megítélésében.
A szóban forgó felmérés a V4-es tagországokban 2021 tavaszán készült, amikor a koronavírus-járvány második hulláma tetőzött. Ezért arra is összpontosított, hogy megismerje a válaszadók véleményét a kiválasztott nemzeti és nemzetközi intézmények és szervezetek világjárvány kezelésében nyújtott teljesítményéről.
A legkedvezőbben a magyar válaszadók értékelték kormányuk teljesítményét: 51 százalékuk Orbán Viktor kormányát választotta a felsorolt intézmények közül a leghatékonyabbnak e téren.
A cseh válaszadók 41%-a jelölte meg Andrej Babiš kormányát a leghatékonyabbnak, a lengyeleknél pedig 37% volt azok aránya, akik Mateusz Morawiecke kormányát tartották leghatékonyabbnak a járvány kezelésében. A legrosszabb bizonyítványt a szlovákiai válaszadók állították ki kormányuknak, Igor Matovič kormánya hatékonyság tekintetében csak 28%-ot kapott.
