Az első vízcseppek már megérkeztek a királyhelmeci uszodába
Az épület már messziről mutatja, mekkora létesítmény készül a Királyhelmeci Gimnázium udvarán. Az építkezés jól halad, közben pedig egyre több elképzelés körvonalazódik arról is, kik és hogyan használhatják majd az új uszodát.
Már nem újdonság, hogy Királyhelmecen javában épül az uszoda, a beruházás mégis mintha éppen most kezdené igazán felkelteni a helyiek érdeklődését. Ennek alighanem egyszerű oka van: ami hosszú hónapokon át jobbára a föld alatt készült, az mára látványosan kiemelkedett onnan. Kirajzolódott az épület alapja, sorakoznak a többméteres betonoszlopok, és a medence helyén állva már egészen másképp hatnak azok a számok is, amelyeket korábban a tervekről olvashattunk.
Amikor a minap Dobos Gábor, a Királyhelmeci Gimnázium igazgatója körbevezetett az építkezésen, a medencében már víz is volt – igaz, egyelőre csak az éjszakai esőből maradt néhány kisebb tócsa. Az első vízcseppek tehát már megérkeztek. Maga a medence hamarosan követi őket. És méghozzá mekkora lesz!
A készülő uszoda legfontosabb eleme egy 25 méter hosszú, hatsávos úszómedence lesz, mellette pedig egy sekélyebb, 90 centiméter mély, elsősorban kisgyerekeknek szánt medencét is kialakítanak. Utóbbi a vízhez szoktatást, a vízbiztonság kialakítását és az úszástanulást segíti majd, és a helyi, valamint a környékbeli óvodásokat, alapiskolásokat is várják ide.
A medencetér mellett az úszómester külön, a vízfelületre rálátó helyiséget kap, lesz kis büfé, és igény esetén sportfelszereléseket árusító üzletet is kialakíthatnak. Az emeleten a versenybíróknak készül külön helyiség, továbbá konferenciaterem is helyet kap. A lelátót a jelenlegi tervek szerint 126 férőhelyesre alakítják ki. Dobos Gábor szerint az épület adottságai lehetővé teszik majd, hogy a helyi és regionális események mellett országos vagy akár nemzetközi úszóversenyeket, később pedig vízilabda-mérkőzéseket is rendezzenek.
Dobos Gábor szerint innen a munka ismét látványosabb szakaszba érhet, annál is inkább, mert a kivitelező több lépéssel előre tervez.
– mondta az igazgató.
Miközben az épület egyre magasabbra nő, Dobos Gábor fejében már legalább ugyanilyen intenzíven épül a későbbi működés rendszere. Mint mondta, folyamatosan azon gondolkodik, hogyan lehet majd úgy üzemeltetni az uszodát, hogy az hosszú távon is fenntartható legyen.
Ebben új lehetőséget jelenthet az építkezés területén fúrt két kút. A vízminták eredménye már megérkezett, és a kutak vízhozama is megfelelőnek tűnik. Jelenleg azt vizsgálják, hogyan lehetne a vizüket bekapcsolni a már megtervezett rendszerbe. A kutak felhasználása eredetileg nem szerepelt a projektben, az építkezés során adódott új lehetőségként. Ha műszakilag megoldható, akár a medence vagy a zuhanyzók vízellátásában is szerepet kaphatnak, ezzel is csökkentve a későbbi működtetési költségeket.
Ugyanezt a célt szolgálja majd az épület energetikai rendszere is. A tetőn napelemrendszer kap helyet, a beruházás tervezésénél ugyanis kezdettől fontos szempont volt, hogy egy ekkora létesítmény fenntartása ne jelentsen indokolatlanul nagy terhet.
Az uszoda egyik legfontosabb feladata természetesen az iskolai úszásoktatás lesz. A Bodrogközben és az Ung-vidéken jelenleg nincs könnyen elérhető hasonló lehetőség, ezért a térség iskolásainak rendszeres úszásoktatása eddig nehezen volt megoldható. Dobos Gábor azonban kezdettől úgy gondolkodik, hogy az uszoda ne ürüljön ki az utolsó tanóra után. Délelőtt az iskolák és az óvodások használhatják majd, délutánonként és hétvégenként pedig a lakosság előtt is szeretnék megnyitni. Már most többféle működtetési modellt mérlegel, és abban bízik, hogy a környékbeli gyerekek nemcsak kötelező iskolai foglalkozásként találkoznak majd az úszással, hanem szabadidejükben is visszatérnek.
A tervek között felnőtt úszásoktatás, csecsemőúszás és akár egy későbbi vízilabdacsapat létrehozása is felmerült. Az igazgató lelkes terveit hallgatva végül kissé önös érdekből is feltettem egy kérdést. Vajon annak is lesz-e itt lehetősége megtanulni úszni, akinek ez már évtizedek óta szerepel a bakancslistáján, de felnőttként valahogy sosem jutott el odáig?
A saját úszástanulásom után egy számomra még fontosabb lehetőségre is rákérdeztem. A lányom agyi eredetű mozgássérülése miatt nehezebben mozog, a vízben viszont jóval szabadabb számára a mozgás, és kicsi kora óta imádja a vizet. Megkérdeztem ezért az igazgatótól, elképzelhető-e, hogy segítséggel ő is használhassa majd a kisgyerekeknek készülő sekélyebb medencét. Dobos Gábor azonnal azt mondta, ennek meg kell találni a módját, a kérdést pedig szinte rögtön tovább is gondolta: ne csupán egyetlen gyermekről legyen szó.
– mondta az igazgató.
Egyelőre tehát egy frissen megszületett elképzelésről van szó. Dobos azonban nem zárkózott el attól sem, hogy Királyhelmec ezen a téren akár úttörő szerepet vállaljon a régióban.
– Nagy dolog lenne – fogalmazott.
Amikor ma olyan egykori osztály- vagy évfolyamtársaimmal érkezem az építkezésre, mint például a város jelenlegi polgármestere, az öröm és büszkeség mellett van bennünk némi szomorúság is. A pálya, amelyhez a fiatalságuk emlékei kötődtek, eltűnik, ugyanakkor ugyanitt készül valami, amelyhez már a következő nemzedéknek lesznek saját történetei. Persze, azért nem maradunk foci nélkül: az iskolának külön műfüves pályája van.
És talán éppen ettől a különös helyzettől, meg attól, amit körülöttünk láttam, egyszer csak kibukott belőlem a kérdés: hogyan sikerült egy ekkora beruházást megvalósítani egy ilyen kisvárosban?
Dobos Gábor szerint ebben döntő szerepe volt Királyhelmec polgármesterének, Pataky Károlynak, valamint a Bodrogköz megyei képviselőinek, akik közösen és következetesen támogatták az uszoda ügyét. Sačko Géza munkáját külön is kiemelte. A megyei képviselő, aki egyben a Magyar Szövetség megyei frakciójának elnöke, meghatározó szerepet vállalt a beruházás pénzügyi hátterének megteremtésében. Pandy Péter és Želinský József közreműködéséről ugyancsak külön szólt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fejlesztés mögött a térség megyei képviselőinek széles körű összefogása állt. Különösen fontosnak tartotta, hogy amikor az uszoda terve napirendre került, azt érezte: egy irányba húznak, és közös célként tekintenek a megvalósítására.
Ebben van valami különösen szép: azok közül, akik egykor ezen a pályán együtt rúgták a labdát, ma többen a helyi önkormányzatban dolgoznak, Királyhelmecnek pedig négy képviselője is van a megyei közgyűlésben. Most közülük is többen azért dolgoztak, hogy ugyanitt a következő nemzedék egy egészen új sportolási lehetőséget kapjon.
Ha továbbra is a jelenlegi ütemben halad a kivitelezés, az épületet 2027 nyarának végére adhatják át. Dobos Gábornak azonban van egy ennél pontosabb dátum is a fejében: azt szeretné, ha 2027. szeptember 1-jén a hagyományos tanévnyitó egyben az új uszoda megnyitója is lehetne.
Addig természetesen rengeteg munka van hátra. Tovább kell magasodnia az épületnek, el kell készülnie a tetőnek, be kell építeni a technológiát, ki kell alakítani a belső tereket, és a most még csupasz beton helyére meg kell érkeznie a valódi medencének is.
Az első vízcseppek azonban már ott vannak.
