Átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjakat
Pénteken került sor a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadására a Budavári Palotában. Az elismeréseket Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár adta át.
A 2018-ban elhunyt néprajztudósról elnevezett díj a külhoni magyarságért végzett kimagasló közéleti, gazdasági, tudományos, kulturális, oktatási tevékenység elismerésére adományozható.
Bogdán Zsolt színművész (Erdély)
Kolozsi Tibor szobrász (Erdély)
Márton Árpád festőművész (Erdély)
Pázmáneum Polgári Társulás (Felvidék)
Szobiné Kerekes Eszter pedagógus, kultúraszervező, Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házának alapítója (Felvidék)
Martonosi Testvériség Művelődési Társulat (Vajdaság)
Muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület (Vajdaság)
A verseci Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület (Vajdaság)
Milován Sándor, a KMKSZ alapító tagja (Kárpátalja)
Bence Lajos irodalomtörténész, újságíró (Muravidék)
Potápi Árpád János ünnepi beszédében kiemelte: a mai egyre bizonytalanabb és nehezebbé váló világban adjon biztonságot az, hogy minden magyar tudhatja, cselekvő összefogásban gondoskodunk egymásról.
"Magyarország minden magyar hazája, minden magyar számíthat Magyarországra, ahogyan mi is számítunk minden magyar emberre" - fogalmazott. Az államtitkár hangsúlyozta: tizenkét év nemzetépítő munkájával felépítettek egy erős intézményrendszert, megszilárdították a gondoskodó közösségeket és növelték a szülőföld megtartó erejét. Most a közös munka gyümölcseinek megóvása és megőrzése a fontos - tette hozzá.
Közölte, lehetőség van arra is, hogy megújuljunk és valami újat teremtsünk. Ennek gyökere nemzeti kapcsolataink megújításából táplálkozhat.
Az összetartozás tudata is kell ahhoz, hogy nemzetünk biztonsággal élje át a mostani nehezebb időket - mondta.
Az államtitkár úgy fogalmazott: a magyar leleményes nép, a nehéz körülmények között sosem a feladást, a vegetálást választja, hanem a megoldásra törekszik. Fontos, hogy a kialakított szoros köteléket most erre is használjuk.
- emelte ki.
Potápi Árpád János emlékeztetett: augusztus 20. a legrégebbi nemzeti ünnepünk, amely világi és egyházi ünnep, de jeles nap a magyar néprajzban is. Azt mondta, március 15., augusztus 20. és október 23. olyan mérföldkövek számunkra, amelyeknél megállva lehetőségünk van a nemzeti összetartozás érzésének közös megélésére, megtapasztalva egyénenként és közösségi szinten is, hogy nem vagyunk egyedül a világon, mindenhol számíthatunk nemzettársaink támogatására és szeretetére.
2005. október 2-án a bakai plébánián tartotta alakuló ülését a Pázmaneum Polgári Társulás, amelynek célja az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a Felvidéken, a keresztény erkölcs szellemében.
A társulás tagja lehet bárki, aki egyetért alapszabályukkal, részt vesz annak megvalósításában és nem támogat (illetve a múltban sem támogatott) kommunista, fasiszta, rasszista vagy más erőszakos ideológiát. A szervezet alapító elnöke ThDr. Karaffa János plébános volt, aki 2021. június 23-án adta vissza lelkét Teremtőjének. Karaffa János atya, kitartóan ragaszkodott a keresztény hitéhez az ateista ideológiával szemben, hű maradt az Egyházához, a magyar nemzeti öntudata pedig hevítette, hogy lelkesen küzdjön a felvidéki magyarság megmaradásáért.
Felemelték szavukat és aláírásokat gyűjtöttek a 2008-as egyházmegyei szétdarabolás ellen. 2011-ben Esterházy-domborművet avattak Dunaszerdahelyen, Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. 2012-ben a Magyar Művészetért Díjrendszerbe tartozó Ex-Libris Díjban részesültek. 17 év alatt számos kiadványt is megjelentetett a dunaszerdahelyi székhelyű társulás. Évi rendszerességgel kiadják a Regnum Marianum Kalendáriumot, illetve különböző imafüzeteket, tanulmányi füzeteket is szerkesztenek.
Az imakilencedek alkalmával mindig más és más szándékért imádkoznak különböző egyházközségekben. A Komáromi Imanapok szervezését is átvették – magyar főpásztorért és magyar papi és szerzetesi hivatásokért mutatnak be szentmisét a bazilikában a Jó Pásztor vasárnapján.
A Pázmaneum képviselői a 17 év alatt számos egyházi és társadalmi rendezvényt szerveztek a Felvidéken és az anyaországban is, melyeken a keresztény konzervatív értékek megtartása és továbbadása kapott hangsúlyos szerepet. Dunaszerdahelyen a társulás kezdeményezte többek között a Magyar Kultúra Napjáról szóló megemlékezést és a Trianoni gyertyagyújtás napját, valamint szervezője a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjának.
A társulás Pázmány Péter bíboros és Isten szolgája Esterházy János szellemi örökségének ápolását őrzi, és ennek szellemében dolgozik a jövőben is. Jelszava ma sem változott:
A Felvidéki magyar katolikusok szolgálatában!
1945. január 16-án született Búcson. 1964-ben érettségizett a lévai Pedagógiai Szakközépiskolában, majd 1968-ban népművelési szakérettségit szerzett Pozsonyban. Főiskolai tanulmányait 1995-ben, mint gyakorló óvodapedagógus, a soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskolán fejezte be.
Megalakulása óta tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének és alapító tagja az Óvodapedagógiai Társaságnak. Részt vett az SZMPSZ iskolai beíratási programjának elindításában, amellyel a magyar gyerekek magyar tannyelvű iskolába való beíratását szorgalmazták.
A rendszerváltás után magánvállalkozó lett, emellett a helyi kulturális élet szervezője, a Csemadok Búcsi Alapszervezetének egyik legaktívabb tagja. 1967–1983 között férjével, Szobi Kálmánnal az országos versenyeken sikereket elért Lant Irodalmi Színpad társrendezője, 1972-től 1989-ig a helyi folklórcsoport vezetője volt. Az 1970-es, 80-as években a Jókai Napok szervezőjeként is ismert volt.
A gyűjtemény 11 felvidéki tájegység 21 viseleti csoportja, 51 faluközösség, azaz 51 babacsalád népviseletét mutatja be. A gyűjtemény különlegessége, hogy azt nem férfi-nő párok, hanem családok alkotják és három vagy négy nemzedék öltözékét is megismerhetik az érdeklődők. A babacsaládok néprajzi hitelességét Méry Margit és Jókai Mária néprajzkutatók segítették. A ruhákat olyan asszonyok varrták, akik maguk is hordták a viseleteket – vagy nagyanyjuk, édesanyjuk hagyatékából örökölték meg.
A Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házát eddig több ezer felnőtt, gyermek, külföldi turista tekintette meg. A múzeumban összesen 350 kiállított baba található. A babacsaládok népviseleti öltözete felbecsülhetetlen néprajzi érték a felvidéki magyarság számára. A babamúzeumot a Szobiné Kerekes Eszter vezette Kultúráért és Turizmusért Társulás működteti. A társulás elnöke 1999 óta évente más-más aktuális céllal rendezi a családi panziójukban az Emese Udvarházi Napokat. Az Emese Ház egy találkozási pont a Búcsról elszármazottak számára, ahol minden évben összegyűlnek, és megvitatják, hogy miként lehetne a kultúrát, a népművészetet és a helyi örökséghez tartozó értékeiket a turizmussal összekapcsolva, még jobban felvirágoztatni Búcs községét. A találkozók egy-egy adott tematika szerint épülnek fel, néprajzi és turisztikai témákban.
Szobiné Kerekes Eszter pedagógiai szakcikkeket is írt, számos kiadványt szerkesztett (Cini-cini muzsika, 1973; Versek és mondókák gyűjteménye az óvodások hangképzésének gyakorlásához, 1989; Biztató – Versek, mesék, játékok 5–7 éveseknek, 1998). A társulásukról és a babamúzeumról eddig három reprezentatív kiadványt jelentetett meg.
Fő műve: Felvidéki népviseletek babákon.
2015-ben csatlakozott a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének (KCSSZ) a szerveződéséhez, a Családlánchoz is. 2017-ben a Femine Fortis – Erős Nők Polgári Társulás Példakép különdíjában részesült.
