Alkotmányos kötelességeik betartására figyelmeztette a képviselőket az Alkotmánybíróság elnöke
Ivan Fiačan, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke arra szólította fel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsát, hogy teljesítse alkotmányos kötelezettségét, és válassza meg a szükséges számú jelöltet az Alkotmánybíróság egy megüresedett bírói helyére.
Erre a parlament plénuma előtt elmondott beszédében hívta fel a figyelmet.
– fogalmazott.
Fiačan saját bevallása szerint teljes mértékben érti, hogy a demokráciához hozzátartoznak a bonyolult politikai folyamatok is, amelyek az alkotmánybírók megválasztásával járnak. „Ami azonban érthetetlen, az a túlzottan hosszú idő, amely alatt a parlament képtelen rendezni ezt az ügyet” – jegyezte meg. Felidézte, hogy hasonló helyzetben 2019-ben is felszólalt, és akkor remélte, hogy mindez nem ismétlődik meg. „Sajnos a jelenlegi helyzet mutatja, hogy a 2020-as úgynevezett igazságügyi alkotmánymódosítás sem oldotta meg az alkotmánybírói helyek folyamatos betöltésének problémáját, pedig több lehetséges megoldás is rendelkezésre állt” – tette hozzá.
A beszédében üdvözölte az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, valamint az igazságügyi tárca aktivitását az általános bíróságok előtt zajló eljárások elhúzódását érintő úgynevezett „fölösleges késedelmek” ügyében.
– hangsúlyozta.
Fiačan felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg semmilyen jel nem utal arra, hogy a Nemzeti Tanács a közeljövőben készen állna a szükséges folyamatok lefolytatására és a sikeres jelöltválasztásra. „Ennek jelentősége nemcsak a jelölésre jogosult szervek számára fontos, hanem mindenekelőtt a jogásztársadalom kiválóságai számára, akik esetleg fontolóra vennék, hogy pályázzanak erre a tisztségre” – mondta.
Kiemelte: az Alkotmánybíróság ugyan csökkentett létszámmal is képes ellátni feladatait, de jelentős ügyteher alatt dolgozik, és alapvető érdek a teljes bírói testület mielőbbi feltöltése.
– magyarázta.
Hozzátette: az Alkotmánybíróság már két esetben sem tudott érdemi határozatot hozni a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatában, mert egyik határozati javaslat sem kapta meg a szükséges hét szavazatot. „Ez azt jelenti, hogy hosszú ideje fennáll a jogbizonytalanság abban, hogy az érintett jogszabályok összhangban vannak-e az alkotmánnyal és a nemzetközi szerződésekkel. Ez a helyzet bizonyára nem kívánatos” – zárta szavait.