Alakulófélben a Magyar Tanács, hogy a „magyar hang” is hallható legyen

Mint azt a kerekasztal meghívójában kifejtette, a szlovákiai magyar társadalom frusztráló időszakon van túl. A nagykoalíciós tárgyalások eredménytelenül végződtek és két magyar blokk indul a választásokon, ennek hatására pedig tovább fokozódhat a társadalom passzivitása és a közügyektől való elfordulás mértéke is növekedhet. Könnyen abban a helyzetben találhatjuk magunkat, hogy mások döntenek a fejünk felett.

Kulcsfontosságú, hogy ne csak rövid, de hosszú távon is képesek legyünk keretbe foglalni a tennivalókat és jövőképet alkotni. A Magyar Tanács ambíciója, hogy létrejöjjön egy olyan, hosszú távon működőképes intézmény, ami új szintre emeli a társadalmi párbeszédet,

láttatja, hogy az ideológiai és világnézeti különbségek ellenére is vannak közösen képviselhető és felvállalható témák és a parlamenti képviselet hiánya esetén legalább részben meg tudja valósítani a „magyar” hang hallatását Szlovákiában.

A találkozó első előadója Rákóczi Krisztián, az NPKI kutatója a magyar politikai képviselet állapotát és fejlődését mutatta be grafikonok segítségével.

– emelte ki összefoglalójában.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője előadásában kifejtette:

a szlovákiai magyar közösség sokszínű, különböző tervekkel, célkitűzésekkel. Ezeket kell egységbe fogni, teret adni elképzeléseiknek.

„Azt szeretném, hogy egy ilyen találkozóról ne úgy menjünk haza, hogy találkoztunk, kipanaszkodtuk magunkat, de fel kell állítani egy bizottságot a civil szervezetek, a politikai pártok és magánszemélyek részvételével. A Magyar Tanács a kerekasztalnál nagyobb társadalmi felhatalmazással tud majd kidolgozni egy koncepciót a magyar jövővel, kiugrási pontjainkkal kapcsolatban - mondta el Tokár.

Merre tovább szlovákiai magyar politika? – ezt a kérdést tette fel vitaindító előadásában Öllős László politológus. „Elmaradottak a magyar régiók, a nyelvi jogok tekintetében csak kisebb javítások történtek, az állam prominens képviselői nem teszik tiszteletüket ünnepeinken, kisebbségbe kerültünk a közigazgatásban, az alkotmányhoz hozzá se lehetett nyúlni – ezek bizonyítják, nem változott meg a szlovákok magyarságképe. Ennek hatására többen elveszítették kedvüket, és fordulnak el a közügyektől, maradnak távol a választásoktól” – hangsúlyozta vitaindítójában Öllős, hozzátéve, egy új programot kell alkotni, megfogalmazva azokat a problémákat, amiket képtelenek vagyunk megoldani a magunk erejéből.   

Kifejtette:

át kell gondolni, milyen külső segítségre számíthatunk, mit tudunk kezdeni a szlovákság rólunk alkotott képével, a mögötte álló értékrenddel. Ez az előttünk álló legnagyobb kihívás, mert a mi kis népcsoportunk megmaradásától, fejlődésétől egész térségünk sorsa függ. Ez csak akkor lehetséges, ha a magyarok egyenrangúságát elfogadják, sőt megbecsülendő értéknek tekintik

– emelte ki a politológus.

A vitában sokan tudtak érdemben hozzászólni a Magyar Tanács szervezeti felépítéséhez, jövőbeni működéséhez, és többen kinyilvánították, munkát is vállalnának a tanácsban. A találkozó záródokumentum elfogadásával ért véget.

Öllős László a ma7-nek kifejtette, szemmel láthatólag egyetértés van ennek a szervezetnek a megalapításában. Fel fog állni egy előkészítő bizottság, amelyik kidolgozza azt a javaslatot, amely mentén a tanács megalakulhat. A választások után annak fényében, hogy milyen állapotba kerül a magyar érdekképviselet, elképzelhető, hogy képviseleti funkciója is lesz. Azokról a kérdésekről, amelyek társadalmi szinten felvetődnek – legyen szó önrendelkezésről, a Beneš-dekrétumokról – mind dönteni fog a tanács. Olyan ambíciója lesz, hogy reprezentálja a szlovákiai magyarság minden számottevő rétegét, csoportját – a politikusokat, a régiókat, az önkormányzatokat, a társadalmi szervezeteket, az oktatásügyi és kulturális intézményeinket, valamint az egyházakat.