Akár 700 euróval is megemelkedhet az egészségügyi dolgozók fizetése
Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke szerint eddig 3000 kórházi orvos jelezte, hogy kész beadni a felmondását, mivel nem kaptak világos választ a követeléseikkel kapcsolatban a kormánytól. Az áldatlan helyzet okozta orvos- és nővérhiány már most jelentős az országban, így a kormánynak sürgősen lépnie kell az ügyben.
Június végéig az egészségügyi minisztériumnak és a kormánynak meg kellene állapodnia az egészségügyi dolgozókkal a fizetésemelés módjáról. A helyzetet az is rontja, hogy sokan vállalnak közülük munkát külföldön, mert ott nagyobb fizetést kapnak. Egy egészségügyi ápoló havi bruttó bére közti különbség Csehországban és Szlovákiában csaknem 500 euró.
– jelentette ki Martin Smatana elemző.
A bérek körüli vita évek óta folyik, Lengvarský miniszter és Heger miniszterelnök most e hónap végére ígéri a megegyezést. Hétfőn elkezdődtek a háromoldalú ágazati tárgyalások a tárca javaslatáról. A Denník N napilap birtokában van a javaslat, amelyet a minisztérium az egészségügyi szervezeteknek és egyesületeknek felajánlott.
A tízoldalas javaslat még nem végleges, és aszerint jelentősen meg kellene emelni az úgynevezett együtthatókat, amelyek alapján az egészségügyi dolgozók bérét a típus vagy a tapasztalat szerint meghatározzák. A javaslat elfogadása esetén jövő évtől emelnék a béreket.
Elsősorban azoknak az egészségügyi dolgozóknak emelkedne jelentősen a fizetése, akik kevesen vannak. A minisztérium szerint jelenleg csaknem 4500 egészségügyi dolgozó hiányzik. A legnagyobb probléma az ápolókkal van, akikből 2200-zal többre lenne szükség, mint ahányan a jelenlegi egészségügyi rendszerben vannak. Orvosokból pedig 1300-zal van kevesebb.
Az egészségügyi nővérek jelenleg átlagosan bruttó ezer eurót keresnek (a pótdíjak nélkül), az orvosok 1500-tól 2700 euróig, a szakképesítéstől függően.
A legnagyobb orvos- és nővérhiány Pozsonyban van. S ha nem teszünk ellene semmit, a probléma csak súlyosbodik. A tárca dokumentuma szerint a beavatkozások nélkül 2030-ra körülbelül 9000 nővérrel lenne kevesebb a kelleténél.
További probléma, hogy az orvosok és a nővérek is idősebbek, a fiatalok pedig a kelleténél lassabban kerülnek a kórházakba vagy a járóbeteg-szakrendelőkbe.
Az orvosoknak körülbelül az egynegyede 60 év feletti.
2020-ban az egészségügyi nővérek és ápolók háromnegyede több mint 40 éves volt. A 30-39 éves egészségügyi nővérek száma viszont csökkent. Fiatal nővérek meg nem nagyon érkeznek a rendszerbe. Az ápolóként végzetteknek is mindössze 37 százaléka kerül be végül az egészségügyi rendszerbe. Az érdeklődést éppen a magasabb bérek növelhetnék.
A béremelések a kórházakban és a járóbeteg-szakrendelésekben dolgozó egészségügyi dolgozókat egyaránt érintenék.
Ha jóváhagyják a javaslatot, az az államnak 800 millió euróba kerülne, az állami egészségbiztosítási kiadások pedig 16 százalékkal emelkednének.
Az egészségügynek tehát jövőre lényegesen több forrásra lenne szüksége.
