A választások előtt fontosak a nyugdíjasok?
Az elmúlt héten újra folytatódott a Heger-kormány bukása című szappanopera, de a választások előtti tragédiakomédia mellett azt is megtudhattuk, hogy a voksolás előtt lesz néhány, a nyugdíjasokat érintő változás.
A változások közül az idősek legnagyobb csoportját érintő intézkedés, hogy a tervezett őszi határidő helyett már májusban utalják a szülői bónusz teljes idei összegét.
Arról már korábban írtunk, hogy a kifizetés márciusban elkezdődött, de most vált biztossá, hogy májusig 850 ezer nyugdíjasnak összesen 260 millió eurót fizet ki az állam. Sőt, a múlt héttől már azt is tudjuk, hogy 240 ezer öregségi nyugdíjas nem jogosult rá, 60 ezer esetet pedig még egyénileg kell elbírálni. A közzétett információk alapján összesen 1,15 millió nyugdíjas jogosultságát bírálták el, arról pedig a munkaügyi tárca korábban tájékoztatott, csaknem 20 ezer gyermek kérvényezte, egyik vagy másik szülőjének ne utaljanak az ő befizetéseiből ilyen segítséget. A szülői bónuszban részesülők mintegy 70 százaléka kapja a pénzt a számlájára, 30 százalék pedig postai úton.
Jövőre a tervek szerint az új kormány 274 milliót, a következő évben pedig 296 millió eurót költ majd a szülői bónuszra, persze, ha a Milan Krajniak miniszter legnagyobb sikereként elkönyvelt programot meg nem szüntetik.
A szülői bónusz maximális összege idén egy szülőnek 261,60 euró, vagyis havonta 21,80 euró, de az első évben még egy összegben fizetik ki az éves bónuszt.
Jövőre ennek mértéke is emelkedni fog, mert mindig a két évvel korábbi országos átlagfizetés nagyságából indul ki, amely 2021-ben 1221 euró volt. Azok a gyerekek járulhatnak hozzá a szüleik nyugdíjához, akiknek a bruttó fizetése vagy a kivetési alapja eléri, illetve meghaladja az 1453,60 eurót.
Minimumon
És akkor haladjunk tovább, mert idén nemcsak a szülői bónusz van hatással a nyugdíjak alakulására, hanem egyéb szociális intézkedések is. Egyértelmű azonban, hogy a szülői bónusz a legerőteljesebb intézkedés, hiszen 850 ezer nyugdíjast érinti pozitívan.
A létminimum júliusi emelkedése is jelentős változásokat hoz a szociális támogatás rendszerének egészében.
Tegyük hozzá, szükség is van erre, hiszen az összeg emelkedése csupán az inflációt követi, vagyis a pénzromlás mértékében növekszik, lényegében pluszpénzt nem jelent, csupán az a célja, hogy a leghátrányosabb anyagi helyzetben lévők ugyanolyan reálértékű támogatást kapjanak, mint korábban.
A létminimum összege néhány cent híján 30 euróval emelkedik, a jelenlegi 234,42 euróról 264,20 euróra.
A 12,7 százalékos növekedés a minimálnyugdíjakat is érinti. Ennek alapján tehát azok, akik legalább 30 évet ledolgoztak, minimálnyugdíjként a létminimum 136 százalékát kapják.
A minimálnyugdíj összege minden évben 2 százalékponttal emelkedik, a 40 évet ledolgozott személyek esetében pedig 3 százalékponttal.
S mivel a létminimum 264,20 euróra nő júliustól, ennek függvényében a minimálnyugdíj a 30 évet ledolgozott személyek esetében 359,30 euróra kúszik fel, ami több mint 25 eurós havi emelkedést jelent. Jelenleg 334,30 euró.
Korkedvezménnyel
Azok a polgárok azonban, akik a korkedvezményes nyugdíjba vonulás mellett döntenek, júliustól ismét bonyolultabb helyzetbe kerülnek. Ennek oka az, hogy járandóságukat befolyásolja a létminimum emelkedése, ami az infláció miatt a megszokottnál jóval gyorsabban emelkedik.
És pont ettől az összegtől függ a minimális korkedvezményes nyugdíj összege is, amelyet a kérelmezőnek el kell érnie.
Az új létminimum vonatkozásában a korkedvezményes nyugdíjra való jogosultság akkor keletkezik, ha az összeg havonta legalább 422,72 euró. Ha a korkedvezményes nyugdíj összege ennél alacsonyabb, akkor a biztosítottnak nem lesz jogosultsága erre a fajta nyugdíjra.
Az átlagos korkedvezményes nyugdíj összege egyébként idén 594,50 euró, amely meghaladja az öregségi nyugdíjak középértékét.
Ebből is látszik tehát, hogy általában azok választják ezt a megoldást, akik relatíve magasabb összegre számíthatnak.
Átlagok mentén
A januári nyugdíjemeléssel Szlovákiában 576,40 euróra emelkedett a nyugdíjak átlagos összege. Azért tegyük rögtön hozzá, ez még mindig alacsonyabb, mint a jelenlegi minimálbér összege, tehát
a méltóságteljes időskorra korántsem elegendő.
Tény viszont, hogy 64 euróval több, mint tavaly volt, s a nyugdíjasok száma pedig már meghaladta az 1,1 milliót, vagyis Szlovákia minden ötödik lakosa ebbe a csoportba tartozik.
Az elmúlt évek politikája sokakat elbizonytalanított, érdemes-e egyáltalán szavazni, van-e lehetősége az egyszerű honpolgárnak befolyásolni a dolgok menetét. Ebben a bizonytalan helyzetben minden szavazatra szükség lehet, de azt a leköszönő politikai garnitúra sem gondolhatja, hogy a legidősebb, legtapasztaltabb polgárai nem tudnak számolni. Hogy ne látnák világosan, az inflációs kiigazításon és a szülői bónuszon kívül nem kaptak semmit ezekben a válságokkal sújtott években.
Megjelent a Magyar7 2023/19-es számában.
