A szlovák fél nem hajlandó egyeztetni a Beneš-dekrétumokról a kisebbségi vegyesbizottságban
Sajtótájékoztatót tartott pénteken Rastislav Káčer, Szlovákia külügyminisztere. A minisztérium épületében tartott esemény egyetlen témára koncentrált, a szlovák – magyar kisebbségi vegyesbizottság közelmúltban végzett tevékenységére. A bizottság 1999 óta végzi munkáját, a két országban élő magyar, illetve szlovák nemzeti kisebbség körülményeinek javításának céljával.
Ahogy a miniszter elmondta, a vegyesbizottság az elmúlt hónapokban négyszer találkozott, és terveik szerint Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter hétfőre, december 5-ére tervezett pozsonyi látogatásáig szerették volna aláírni a bizottság mostani munkájáról szóló jegyzőkönyvet.
Erre nem került sor, bár egy kérdés kivételével, ötvennél is több témát és ajánlást illetően megegyezésre jutottak a felek.
A tárgyalások közös jegyzőkönyvének aláírása viszont elakadt, mivel, ahogy azt Káčer elmondta, a magyar fél ragaszkodott a Beneš-dekrétumok kérdésének megvitatásához. Ezt Pozsony ellenezte, mivel a szlovák miniszter által elmondott hivatalos álláspont szerint ez egyrészt nem kisebbségi, hanem nemzetközi jogi és történelmi témakör,
másrészt Szlovákia a Beneš-dekrétumok kérdését lezártnak tekinti.
Ennek ellenére Káčer fontosnak tartotta a vegyesbizottság munkájáról való beszámolót, hiszen "egyetlen részletkérdésnek" nem szabadna blokkolnia" a többi félszázat, amelyekről már tájékoztatták is az illetékes szlovákiai tárcákat.
A miniszter néhányat megemlített a közös megegyezéssel elfogadott pontok közül. A komáromi Selye János Egyetem támogatásával, a közszolgálati televízió kisebbségi nyelvű sugárzási idejének várható növelésével, az esztergomi Balassi Bálint Múzeum újranyitásával, illetve a kétnyelvű tájékoztató és irányjelző táblák kihelyezését megkönnyítő eljárással kapcsolatban is sikerült dűlőre jutni.
Elmondta azt is, hogy a tárgyalások három további pontban még folytatódni fognak, ezek a Szlovákiai Magyar Irók Társaságának támogatása, valamint az államnyelvről, illetve a kettős állampolgárságról szóló törvény egyes pontjainak értelmezése.
A miniszter úgy fogalmazott, a vegyesbizottság munkájának fő célja, hogy javítsa a Szlovákiában élő magyar és a Magyarországon élő szlovák kisebbség életkörülményeit, ezért helytelennek tartaná, ha egyetlen kérdés mintegy túszul ejtené a többi témákban elért megegyezések lehetőségét. Ilyen szemléletre fogja kérni a hétfői találkozójukon Szijjártó Péter minisztert is - tette hozzá.
Rastislav Káčer ezután újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetével a hivatalba lépése óta nem találkozott még hivatalosan, így véleményt sem tud mondani róla, illetve arról, miért és hol akadt el a jogalkotási folyamat. Úgy gondolja, egy komplex törvényről lévén szó, megérdemli, sőt szükségesnek tartja, hogy nem csak hazai, hanem külföldi szervezeteket is bevonjanak az előkészítés és véleményezés szakaszába.
További kérdésre válaszolva arról is beszélt a szlovák diplomácia vezetője, hogy figyelemmel kíséri a Magyarországgal kapcsolatos esetleges forrásmegvonással járó uniós eljárást, amelyet viszont nem tagállami szinten, hanem uniós szinten kell tárgyalni.
Káčer őszintének látja Magyarországnak az Unió által előírt változások érdekében tett lépéseit, azt viszont hangsúlyozta, hogy ezek nem ideológiai megfontolások alapján kerültek előírásra. Úgy véli, legkésőbb december 19-ig döntés születik az Európai Unió Tanácsában a kérdésről.
