A szakszervezetek szerint javítani kellene az adóbeszedést
A Szakszervezeti Szervek Konföderációja (KOZ) a költségvetési konszolidáció kapcsán célzottabb energiasegélyezést, a hatékonyabb adóbeszedést és adóelkerülés elleni fellépést, valamint az állami intézmények számának csökkentését javasolja – ahelyett, hogy általánosan csökkentenék a közszférában dolgozók létszámát. A jelenleg elfogadott konszolidációs intézkedések ugyanis nem elegendőek a kormányzati gazdálkodás kedvezőtlen helyzetének megfordítására, ezért további lépésekre lesz szükség – fogalmazott csütörtökön kiadott állásfoglalásában a KOZ.
„Tekintettel az eddig elfogadott intézkedések negatív társadalmi hatásaira – különösen a munkavállalókra – a KOZ olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek nem nehezednek tovább a dolgozókra és családjaikra, és nem nehezítik meg a kollektív tárgyalásokat sem. Elutasítjuk a kizárólag a munkavállalók és a társadalom legsebezhetőbb csoportjai kárára történő konszolidációt” – áll a dokumentumban.
A szakszervezetek javaslata szerint az energiasegélyezés rendszerét célzottabbá kell tenni, és azt főként az alacsony jövedelmű háztartásokra kellene irányítani. Emellett bevezethető lenne egy lakhatási támogatás, amely az energia-szegénységgel veszélyeztetett háztartásokat is segítené.
A megtakarítások terén az állam működését is racionalizálni lehetne – például rendszeres kiadásfelülvizsgálatokkal, a közszféra működésének hatékonyabbá tételével, különösen az IT-rendszerek üzemeltetési költségeinek optimalizálásával. A központosított közbeszerzés további megtakarításokat hozhatna, például az energia központi beszerzésével évi tízmillió eurót lehetne spórolni – véli a KOZ.
Ahelyett, hogy a közalkalmazotti létszámot csökkentenék, a kormány gondolja át inkább az állami intézmények számának csökkentését, az adóbeszedés hatékonyságának növelését és az adóelkerülés elleni fellépés erősítését.Emellett nagyobb mértékű adóval sújtanák a negatív externáliákat, mint például a szerencsejátékokat, az alkoholt vagy a nem dohányalapú alternatív termékeket.
A KOZ további környezetvédelmi adók bevezetését is javasolja, például a légszennyezési díjak vagy a szelektálás utáni hulladéklerakási illetékek emelését.
Az egyik megtakarítási lehetőség a vagyoni adó reformja, amely a luxusingatlanokra és a kereskedelmi célú ingatlanokra magasabb adóterhet róna. Emellett javasolják a vállalati adólicenc rendszer módosítását, a részvényosztalékok utáni forrásadó legalább 10%-ra történő emelését, valamint a jogi személyek jövedelemadó-kulcsának átalakítását.
„Szükségesnek tartjuk a társasági adókulcs emelését, több alternatíva szerint. A 100 ezer euró alatti bevétellel rendelkező cégeknél az adó mértéke legyen legalább 15% – ez megegyezne a vállalkozói jövedelmeket terhelő személyi jövedelemadóval, így egyenlőbb lenne a két szektor adózása. Ez a kulcs akár 19%-ra is emelkedhet, ahogy a magánszemélyeknél. A jelenlegi 21%-os kulcsot lehetne 22%-ra emelni, míg a legmagasabb társasági kulcs minimum 25% lehetne – ahogy az a magánszemélyeknél is van. Továbbá különadókat is be lehetne vezetni azon vállalatok esetében, amelyek éves bevétele meghaladja a tízmillió eurót” – tette hozzá a KOZ.
