A romák az igazi vesztesei a népszámlálásnak?
Az elmúlt órákban közzétett népszámlálási adatok több érdekes jelenségre is rámutat, a második nemzetiség kérdése például különféle elemzéseket tesz lehetővé.
Amennyiben az első és a második nemzetiség számát együttesen értelmezzük, akkor a magyarság száma csak minimálisan csökkent az elmúlt tíz évben, ugyanakkor más értelmezést kapunk, ha csak az első kategóriát vagy éppen az anyanyelv szintjén látható változásokra figyelünk.
Még nagyobb probléma mutatkozik, ha a roma kisebbség adatait értelmezzük. Míg a második legnagyobb szlovákiai kisebbség még 2011-ben a lakosság 2,0 százalékát képezte 105 ezer fővel, 2021-ben első nemzetiségként már 67 179-en vallották magukat romának, így a lakossági arányuk már csak 1,23 százalék. Ez a legkisebb százalékos arány és számszerű adat a romák esetében 1991 óta.
1991- 75 802 (1,4 százalék)
2001 - 89 920 (1,7 százalék)
2011 - 105 738 (2 százalék)
2021 - 67 179 (1,23 százalék)
Ha viszont figyelembe vesszük a második nemzetiségre vonatkozó adatokat, akkor kiderül, hogy a romák elsősorban itt jelölték meg nemzetiségüket, 88 985-en itt jelölték be a romaságukat.
A legfontosabb kérdés, hogy vajon miként fogják kezelni majd a nemzetiségi adatokat az állam, mert ha csak az első nemzetiséget veszik figyelembe, akkor a népszámlálás legnagyobb vesztese a roma kisebbség lesz!
