2022. július 11., 18:57
Frissítve: 14:53

"A nyári egyetemek ügye a Kárpát-medencében a pedagógusszövetségek sikertörténetévé nemesedett“ – KÉPGALÉRIÁVAL

A komáromi Tiszti Pavilon dísztermében július 11-én délután tartott megnyitó ünnepséggel kezdetét vette a 4-4 szakcsoporttal működő XXX. Jókai Mór Nyári Egyetem, Komáromban és a II. Rákóczi Ferenc Nyári Egyetem Rimaszombatban. 

SZMPSZ nyári egyetem
Médialapozó
Fotó: Nagy Miskó Ildikó felvétele

A nívós kultúrműsorral színesített eseményt Komáromból közvetítve, Rimaszombatban és a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karára kihelyezett szakcsoportban is élőben követhették az érdeklődők. A számos lelkes társrendező együttműködésével megvalósuló rendezvényfüzért elsősorban a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatja. 

A hétfői megnyitó zászlós bevonulással és Himnusz-énekléssel kezdődött,

majd Vörös Mária műsorvezető, az SZMPSZ alelnöke köszöntötte a vendégeket, köztük Szilágyi Pétert, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárát, Czimbalmosné Molnár Évát, az államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetőjét, Pirityiné Szabó Juditot, a Délvidék és Diaszpóra Főosztály vezetőjét, Bárdos Gyulát, a Csemadok országos elnökét, Mézes Rudolfot, a Szülői Szövetség elnökét, Keszegh Bélát, Komárom polgármesterét és a baráti pedagógusszövetségek, oktatási intézmények, intézetek képviselőit. Idén Écsi Gyöngyi előadóművész-református lelkész tolmácsolta a pedagógusáldást. 

Elsőként Fekete Irén országos elnök tartotta meg az ünnepi beszédét. Kijelentette:

Két év pandémia után azt gondoltuk, hogy derűsebb idők várnak ránk, de nem így történt. Lassan, de eléggé megrázóan áteveztünk a háborúba, ami inflációt, migrációt, gazdasági nehézségeket, elbizonytalanodást és kilátástalanságot hozott magával. Az élet azonban élni akar. Számunkra itt van az iskola, ezernyi gyermekkel, az életre készülő fiatalokkal, akik terveket szövögetnek, szép jövőt álmodnak maguknak, látni akarják a világot, tanulni, dolgozni szeretnének…, és mi nem hagyhatjuk magukra őket. Hivatásunk a tanítás, nevelés, mentorálás. Tesszük, amit kell, ez a mi feladatunk”.

A jubileumi, XXX. Nyári Egyetem kapcsán Jókai Mór szavait idézte: „Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el.” Elárulta, hogy a múltidézés során Ádám Zitának, az SZMPSZ tiszteletbeli alelnökének visszaemlékezéseire támaszkodik, aki a nyári egyetem egyik alapító tagja volt, s a soron következőknél is hatékony tevékenységet fejtett ki. 

Az első nyári egyetem célja, mint ahogy az elkövetkezőké is (Pukkai László, az SZMPSZ első elnöke megfogalmazásában):

A szlovákiai magyar pedagógusok szakmai fejlődése, megismertetése a szaktudományok legújabb eredményeivel, a szaktantárgyak módszertani újdonságaival” – sorolta az 1992 nyarán Deákiban életre hívott továbbképzés-füzér célkitűzését. Hozzátette: „a Deáki Nyári Egyetem mindmáig fogalom a Kárpát-medence magyar pedagógusai körében, mert meghatározó és első lépés volt a szabadság légkörében egy civil szervezet számára, a szakmai élet megindítása szempontjából. Pukkai László szervezésében valósult meg Suba Anna és Varga Ferenc munkája révén. Nem mellékes esemény, hogy ez volt az első alkalma a felvidéki pedagógusoknak az országos, élőben való találkozásra”. 

Azután Deáki még négy alkalommal adott helyszínt a nyári egyetemnek, utána Nagymegyer (1997-2001), majd Dunaszerdahely (2002-2006), közben Komárom, Kassa, majd Rimaszombat lett a színhely, ahol tizenhárom éven keresztül folytatódott a nyári képzések sorozata.

A komáromi és rimaszombati helyszín állandósult, nevet kapott, a hagyományos nyári egyetemek minőségét Jókai Mór és II. Rákóczi Ferenc szellemisége garantálja. A nyári egyetemek harminc éve alatt előadókban, tartalmi kínálatban a sokszínűség, a tematikai gazdagság, a szellemi építkezés volt a jellemző. Hazai előadóinknak a nyári egyetemek adták meg a kezdő lépéseket, indították el őket szakmai életútjukon. Sokat és sokfélét tanultunk a magyarországi vendégelőadóktól is: elméleti és gyakorlati szinten egyaránt, ehhez csatlakoztak később a Kárpát-medence többi pedagógus szövetségeinek tanfolyamai, amelyek új színt hoztak a meglevők mellé. Új képzések és akkreditált programok jelentek meg a művelődés fókuszában...”  

– fogalmazott, azt is felidézve, hogy „a politikai erőviszonyok következtében sokszor tartós nyomás nehezedett a magyar anyanyelvű iskolákra, de a nyári egyetem hagyománya erősödött, mert a szlovákiai magyar pedagógus érezte az összetartozás erejét, az együttlétek, az együtt tanulás, az ünnepek felemelő, meleg érzését. S azt gondolta, így van ez jól, mert tartozni kell valahová. Az együvé tartozást fokozták a Kárpát-medencei pedagógusszövetségek által szervezett nyári akadémiák, mint az erdélyi Bolyai Akadémia, a vajdasági Szabadkai Nyári Akadémia és az Újvidéken zajló Apáczai Nyári Akadémia, a kárpátaljai Kölcsey Nyári Akadémia, valamint a magyarországi határon túli magyar pedagógusok részére szervezett nyári képzések”.

Hangsúlyozta: „a nyári egyetemek ügye a Kárpát-medencében mára már a pedagógusszövetségek sikertörténetévé nemesedett. Ehhez azonban ti is hozzájárultatok, kedves pedagógustársaim, akik 30 esztendeje jöttök velünk ezen az úton! Ez a bizalom ad nekünk erőt, hogy igyekezzünk mindig jobbat, hatékonyabbat, innovatívabbat mutatni – a felvidéki magyar közoktatás haladása érdekében”.

Azután a köszönet szavaival illette a magyar kormányt „a sokoldalú támogatásért, a figyelemért, amit kezdetektől fogva irántunk tanúsítanak, a bizalomért és a kapcsolattartásért”. Megköszönte azok segítségét is, akik iskolai munkájuk mellett tisztséget vállalnak az SZMPSZ munkájában, s időt, fáradságot nem kímélve, önzetlen munkát végeznek az egyetem képzéseinek helyszínén is...

Néhány perc erejéig egy rövid filmvetítéssel idézték fel a XXV. Nyári Egyetem megnyitójának ünnepélyes pillanatait, utána pedig felsorolta mindazok nevét, akik a nyári egyetemek mozgatórugói voltak.

A változó világhoz csak változásra képes tanítói hozzáállással lehet megfelelően viszonyulni. Nem csak a diákok változtak meg, hanem más lett a kor által megszabott feladat is. Hogy ebben a változó világban megtaláljuk a helyünket, ehhez nyújt segítséget a nyári egyetem Komáromban, Rimaszombatban és Sopronban is. Éljünk a lehetőséggel! Gazdagodjunk tudásban, élményekben, lelkiekben, szellemiekben!”

– hangoztatta végül Fekete Irén.

„Magyarnak lenni nem állapot, hanem feladat és hivatás“ – idézte Márai Sándor író gondolatát a beszéde elején Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki a fontos parlamenti szavazás miatt távol maradó Potápi Árpád János illetékes államtitkár üdvözletét adta át a jelenlevőknek, kiket kollégaként üdvözölt. „Önök kettős feladatot teljesítenek: nemcsak tanárként állnak helyt, de magyarként is a szülőföldjükön” – emelte ki. Úgy véli, hogy ez plusz elköteleződést és hozzáadott értéket is jelent. Orbán Viktor miniszterelnököt idézte, aki szerint a magyaroknak küldetésük van: nemzetünk kultúráját, nyelvét tovább éltetni. „Ha mi ezt nem tesszük meg, akkor más sem fogja megtenni helyettünk, és végül elveszik az, amit évszázadokon keresztül őriztek őseink” – mutatott rá.

Hangsúlyozta: az évek során lehetővé vált, hogy a pedagógusok ellátogassanak egymás szakmai továbbképzéseire, ekképp erősítve a szakmai kapcsolatokat és a nemzeti összetartozás érzését.

Egyúttal elismerését fejezte ki azon pedagógusok iránt, akik a nyári vakációt nem csak pihenésre, hanem tudásgyarapításra, kapcsolatépítésre, magyarságtudat-erősítésre, anyanyelvünk és kultúránk továbbéltetésére is használják. Ők ekképp az ifjú nemzedék érdekében – a magyarság jövőjét illetően felelősségteljes küldetést teljesítenek.

Leszögezte: Magyarország kormánya különféle programokon (Határtalanul!, amely keretében 500 ezer anyaországi diák utazott el a külhonba), esetenként magyarországi önkéntesek bevonásával (pl.: a Petőfi Sándor-program keretében) továbbra is erkölcsi-anyagi támogatásáról biztosítja a külhoni magyar pedagógusokat, valamint az óvodákat, iskolákat és szakmai intézményeket, szervezeteket. „Magyarország kormánya részéről megtízszereztük a nemzetpolitikai célú összkormányzati támogatásokat az elmúlt 12 esztendőben. Olyan hálózatot sikerült kiépíteni, amely az óvodától a felsőoktatásig biztosítja az anyanyelvi oktatást a felvidéki magyar diákoknak” – szögezte le.

Köszönetet mondott Fekete Irénnek, aki a Komáromi Területi Választmányban kifejtett munkája után, 2018-ban elvállalta az országos elnöki feladatkört, s azon belül a mindenkori társszervezőkkel együtt a nyári egyetemek továbbéltetését. Végül jókívánságokkal illette a jubileumi nyári egyetem résztvevőit.

Keszegh Béla, Komárom polgármestere szintén volt pedagógusként üdvözölte a jelenlevőket. Hangsúlyozta, hogy társadalmunk egyik legfontosabb feladata a pedagógusok megbecsülésének növelése. Azoké, akik a jelenlegi és a következő nemzedéknek is megmutathatják a helyes utat... Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a levetített kisfilm több szereplője, köztük Jókat Tibor, Szigeti László... már nem lehetnek köztünk.

Az esemény fénypontjaként emlékplakettet vehettek át a nyári egyetemek megvalósítását támogatók: a nemzetpolitikai államtitkárság, az EMMi és Komárom város vezetői, valamint a helyi szinten segítséget nyújtó területi választmányok képviselői. Az ünnepi műsorban közreműködtek az SZMPSZ Tehetség-nagykövetei: Korpás Éva, Vadkerti Imre, Écsi Gyöngyi és a tehetségdíjas Ördögh Zsófia versmondó, valamint a perbetei alapiskola tanulói. Végül Csépe Valéria akadémikus, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsága elnöke tartott tartalmas előadást Quo vadis közép-európai közoktatás? címmel. 

A továbbképzések záróakkordjaként pénteken délután kerül sor a szakcsoportok beszámolóira, illetve az ötnapos, tartalmas együttlét kiértékelésére.

nyari-egyetem-2022-meghivo-2
+21 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.