"A nyári egyetemek ügye a Kárpát-medencében a pedagógusszövetségek sikertörténetévé nemesedett“ – KÉPGALÉRIÁVAL

A nívós kultúrműsorral színesített eseményt Komáromból közvetítve, Rimaszombatban és a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karára kihelyezett szakcsoportban is élőben követhették az érdeklődők. A számos lelkes társrendező együttműködésével megvalósuló rendezvényfüzért elsősorban a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatja. 

A hétfői megnyitó zászlós bevonulással és Himnusz-énekléssel kezdődött,

majd Vörös Mária műsorvezető, az SZMPSZ alelnöke köszöntötte a vendégeket, köztük Szilágyi Pétert, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárát, Czimbalmosné Molnár Évát, az államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetőjét, Pirityiné Szabó Juditot, a Délvidék és Diaszpóra Főosztály vezetőjét, Bárdos Gyulát, a Csemadok országos elnökét, Mézes Rudolfot, a Szülői Szövetség elnökét, Keszegh Bélát, Komárom polgármesterét és a baráti pedagógusszövetségek, oktatási intézmények, intézetek képviselőit. Idén Écsi Gyöngyi előadóművész-református lelkész tolmácsolta a pedagógusáldást. 

Elsőként Fekete Irén országos elnök tartotta meg az ünnepi beszédét. Kijelentette:

A jubileumi, XXX. Nyári Egyetem kapcsán Jókai Mór szavait idézte: „Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el.” Elárulta, hogy a múltidézés során Ádám Zitának, az SZMPSZ tiszteletbeli alelnökének visszaemlékezéseire támaszkodik, aki a nyári egyetem egyik alapító tagja volt, s a soron következőknél is hatékony tevékenységet fejtett ki. 

Az első nyári egyetem célja, mint ahogy az elkövetkezőké is (Pukkai László, az SZMPSZ első elnöke megfogalmazásában):

Azután Deáki még négy alkalommal adott helyszínt a nyári egyetemnek, utána Nagymegyer (1997-2001), majd Dunaszerdahely (2002-2006), közben Komárom, Kassa, majd Rimaszombat lett a színhely, ahol tizenhárom éven keresztül folytatódott a nyári képzések sorozata.

– fogalmazott, azt is felidézve, hogy „a politikai erőviszonyok következtében sokszor tartós nyomás nehezedett a magyar anyanyelvű iskolákra, de a nyári egyetem hagyománya erősödött, mert a szlovákiai magyar pedagógus érezte az összetartozás erejét, az együttlétek, az együtt tanulás, az ünnepek felemelő, meleg érzését. S azt gondolta, így van ez jól, mert tartozni kell valahová. Az együvé tartozást fokozták a Kárpát-medencei pedagógusszövetségek által szervezett nyári akadémiák, mint az erdélyi Bolyai Akadémia, a vajdasági Szabadkai Nyári Akadémia és az Újvidéken zajló Apáczai Nyári Akadémia, a kárpátaljai Kölcsey Nyári Akadémia, valamint a magyarországi határon túli magyar pedagógusok részére szervezett nyári képzések”.

Azután a köszönet szavaival illette a magyar kormányt „a sokoldalú támogatásért, a figyelemért, amit kezdetektől fogva irántunk tanúsítanak, a bizalomért és a kapcsolattartásért”. Megköszönte azok segítségét is, akik iskolai munkájuk mellett tisztséget vállalnak az SZMPSZ munkájában, s időt, fáradságot nem kímélve, önzetlen munkát végeznek az egyetem képzéseinek helyszínén is...

Néhány perc erejéig egy rövid filmvetítéssel idézték fel a XXV. Nyári Egyetem megnyitójának ünnepélyes pillanatait, utána pedig felsorolta mindazok nevét, akik a nyári egyetemek mozgatórugói voltak.

– hangoztatta végül Fekete Irén.

„Magyarnak lenni nem állapot, hanem feladat és hivatás“ – idézte Márai Sándor író gondolatát a beszéde elején Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki a fontos parlamenti szavazás miatt távol maradó Potápi Árpád János illetékes államtitkár üdvözletét adta át a jelenlevőknek, kiket kollégaként üdvözölt. „Önök kettős feladatot teljesítenek: nemcsak tanárként állnak helyt, de magyarként is a szülőföldjükön” – emelte ki. Úgy véli, hogy ez plusz elköteleződést és hozzáadott értéket is jelent. Orbán Viktor miniszterelnököt idézte, aki szerint a magyaroknak küldetésük van: nemzetünk kultúráját, nyelvét tovább éltetni. „Ha mi ezt nem tesszük meg, akkor más sem fogja megtenni helyettünk, és végül elveszik az, amit évszázadokon keresztül őriztek őseink” – mutatott rá.

Hangsúlyozta: az évek során lehetővé vált, hogy a pedagógusok ellátogassanak egymás szakmai továbbképzéseire, ekképp erősítve a szakmai kapcsolatokat és a nemzeti összetartozás érzését.

Egyúttal elismerését fejezte ki azon pedagógusok iránt, akik a nyári vakációt nem csak pihenésre, hanem tudásgyarapításra, kapcsolatépítésre, magyarságtudat-erősítésre, anyanyelvünk és kultúránk továbbéltetésére is használják. Ők ekképp az ifjú nemzedék érdekében – a magyarság jövőjét illetően felelősségteljes küldetést teljesítenek.

Leszögezte: Magyarország kormánya különféle programokon (Határtalanul!, amely keretében 500 ezer anyaországi diák utazott el a külhonba), esetenként magyarországi önkéntesek bevonásával (pl.: a Petőfi Sándor-program keretében) továbbra is erkölcsi-anyagi támogatásáról biztosítja a külhoni magyar pedagógusokat, valamint az óvodákat, iskolákat és szakmai intézményeket, szervezeteket. „Magyarország kormánya részéről megtízszereztük a nemzetpolitikai célú összkormányzati támogatásokat az elmúlt 12 esztendőben. Olyan hálózatot sikerült kiépíteni, amely az óvodától a felsőoktatásig biztosítja az anyanyelvi oktatást a felvidéki magyar diákoknak” – szögezte le.

Keszegh Béla, Komárom polgármestere szintén volt pedagógusként üdvözölte a jelenlevőket. Hangsúlyozta, hogy társadalmunk egyik legfontosabb feladata a pedagógusok megbecsülésének növelése. Azoké, akik a jelenlegi és a következő nemzedéknek is megmutathatják a helyes utat... Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a levetített kisfilm több szereplője, köztük Jókat Tibor, Szigeti László... már nem lehetnek köztünk.

Az esemény fénypontjaként emlékplakettet vehettek át a nyári egyetemek megvalósítását támogatók: a nemzetpolitikai államtitkárság, az EMMi és Komárom város vezetői, valamint a helyi szinten segítséget nyújtó területi választmányok képviselői. Az ünnepi műsorban közreműködtek az SZMPSZ Tehetség-nagykövetei: Korpás Éva, Vadkerti Imre, Écsi Gyöngyi és a tehetségdíjas Ördögh Zsófia versmondó, valamint a perbetei alapiskola tanulói. Végül Csépe Valéria akadémikus, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsága elnöke tartott tartalmas előadást Quo vadis közép-európai közoktatás? címmel. 

A továbbképzések záróakkordjaként pénteken délután kerül sor a szakcsoportok beszámolóira, illetve az ötnapos, tartalmas együttlét kiértékelésére.