A nő verve jó – még mindig itt tartunk?

Az Európai Néppárt honlapja szerint a jogszabály célja, hogy megvédje a nőket az Európai Unió országaiban a nemi alapú erőszaktól, a kényszerházasságoktól, a női nemi szerv megcsonkításától és az internetes zaklatástól. „A nők elleni erőszak elleni küzdelemre irányuló első uniós jogszabályról szóló megállapodás történelmi pillanatot jelent a nők jogai szempontjából Európában” – jelentette ki Frances Fitzgerald EP-képviselő, a néppárti frakció alelnöke, a szóban forgó jogszabály főtárgyalója.

A nők elleni erőszak az egyik legsúlyosabb és leggyakrabban előforduló emberi jogsértés társadalmunkban. A szexuális erőszak, a nőkereskedelem, a párkapcsolati erőszak, a kényszerházasság vagy a női nemi szerv megcsonkítása mind-mind a nők elleni erőszak megnyilvánulásai, amelyet az áldozatok csak azért szenvednek el, mert nők.

Egy felmérés szerint az európai uniós tagországokban 15 éves kora után minden harmadik nő megélt már fizikai vagy szexuális erőszakot. Száz nő közül tizenkettőt ért már gyerekkorában nemi erőszak, húszat pedig fiatalon internetes zaklatás.

Az európai 33 százalékos átlaghoz képest Magyarországon 28 százalékot mértek. A legrosszabb a dán, a legkevésbé rossz a lengyel adat.  A világ eddig legnagyobb ilyen felmérése több mint 42 ezer nő válaszai alapján készült. A felmérés készítői szerint az adatok is azt bizonyítják, nemcsak elszigetelt jelenségről van szó, hanem az egész társadalmat nap mint nap érinti. Ezért a politikai döntéshozóknak, a civil társadalomnak és a szakembereknek is felül kell vizsgálniuk a nők elleni erőszak valamennyi formájának kezelését szolgáló intézkedéseket, amelyeket magasabb szinten kell hatékonyabbá tenni.

Az Európai Bizottság az EU végrehajtó szerveként először 2022. március 8-án, a nemzetközi nőnap alkalmából javasolta a jogszabályt.

Nem bírta ugyanis kivárni, amíg az összes tagállam ratifikálja az isztambuli egyezményt. Többek közt Szlovákia sem ratifikálta még azt, mivel az egyezmény egyes részei ellenállással szembesülnek az országban.

Gergely Papp Adrianna, a Magyar Szövetség Nőtagozatának elnöke szerint az isztambuli egyezmény ratifikálása elősorban azon bukott meg Magyarország és Szlovákia részéről is, hogy több cikkelybe is bevették a gender vagy magyarul társadalmi nem kifejezést.

A gender tehát olyan nem biológiai tulajdonságok, szerepek és viselkedésmódok halmaza, amelyeket a társadalom elvár az egyéntől biológiai neme alapján” – mondta a Nőtagozat elnöke, hozzátéve, a konzervatívabb országok természetszerűleg nem akarnak abba belemenni, hogy nem férfiről és nőről beszélünk, amikor nemekről beszélünk.

„Azt nem tudom, hogy már akkor szándékosan mosta-e össze az Európai Unió a nők elleni erőszak ügyét a gender és az LMBTQ-kérdéssel, talán voltak ilyen törekvések is, meg voltak olyanok is, akik akkor nem figyeltek erre oda.

– mondta az elnök asszony, hozzátéve, véleménye szerint ezt a két témát nem szabadna összemosni. „A nők elleni erőszakot meg a nők egyenjogúságának kérdését nem lehet együtt kezelni az LMBTQ- és genderkérdéssel” – mondta Gergely Papp Adrianna, hozzátéve, mindig az ezeknek a törekvéseknek a kerékkötője, hogy beleraknak egy-egy genderpasszust valahová.

Mint mondta, a nők elleni erőszak elleni küzdelem alapgondolát a Nőtagozat természetesen támogatja, de szerintük külön kell azzal foglalkozni, nem a gendertémával összemosva.

– mondta, hozzátéve, arról nem beszélve, hogy a nők bántalmazása tömegesen érinti a populáció jelentős részét, a másik meg egy specifikus jelenség, amely teljesen más szakértelmet igényel.

Frances Fitzgerald EP-képviselő szerint a jelen jogszabály egyértelmű jelzés lesz arra vonatkozóan az egész Unió számára, hogy komolyan veszik a nők elleni erőszakot. „A történelmi jelentőségű megállapodásnak köszönhetően az egész Európai Unió területén tilos lesz a nők elleni internetes erőszak” – nyilatkozta az EP-képviselő, aki szerint a jogszabály jelentős előrelépést jelent a nők védelmében a napjainkban túlzottan gyakori digitális visszaélésekkel szemben.

Mint mondta, az új jogszabály értelmében a nőknek Európa-szerte nem kell többé attól tartaniuk, hogy az intim képeiket jogosulatlanul terjesztik az interneten.

„Ezeknek a képeknek a nem önkéntes megosztása ugyanis büntetendő bűncselekménynek minősül majd, és ez jelentős változást jelent a nők online védelme terén” – tette hozzá Fitzgerald.

Fitgerald azt állítja, az egyik szeme sír, a másik meg nevet a jogszabályról szóló tárgyalások eredményei miatt. „El kell ismernünk azt is, hogy a jogszabály elmarad a sokak által remélt átfogó intézkedésektől. Az EP-képviselő különösen a nemi erőszak meghatározásának a kimaradását kifogásolja a jogszabályból. Azt állítja, a felelősség emiatt egyértelműen azokat az tagországokat, különösen Franciaországot és Németországot terheli, amelyek ellenezték a nemi erőszak meghatározásának beillesztését a jogszabályba. 

Bár a szöveg nem tartalmazza a nemi erőszak definícióját, a tagállamok arra törekednek majd, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a beleegyezés nélküli szex bűncselekmény – áll a parlament közleményében.

A Bizottságnak egyébként ötévente jelentést kell tennie arról, hogy szükség van-e a szabályok frissítésére.

Az Európai Parlament és több uniós tagország, köztük Belgium, Görögország és Olaszország azt szerették volna, ha a jogszabályba bekerül a nemi erőszak meghatározása is, más tagországok, például Franciaország, Németország és Magyarország azonban ellenezte ezt, azzal érvelve,

hogy az Európai Uniónak nincs hatásköre ebben az ügyben, szerintük ugyanis a nemi erőszaknak nincs olyan határokon átnyúló dimenziója, amely szükségessé tenné, hogy az az egész Unióban egyformán büntetendő bűncselekménynek minősüljön.

Az Európai Parlament és Bizottság azonban határozottan vitatta ezt, és ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy a nemi erőszak a „nők szexuális zaklatásának” körébe tartozhat, amelyre már létezik közös büntetés. A nemi erőszak definíciójáról való megegyezéstől való vonakodás vitákat váltott ki Franciaországban is, ahol Emmanuel Macron elnök kijelentette, második megbízatási ciklusának prioritása lesz a nők elleni erőszak kezelése. Macront már korábban is bírálták, miután az ártatlanság vélelmére hivatkozva megvédte Gerard Depardieu-t, akit nemi erőszakkal és szexuális zaklatással vádoltak.