A nemzeti összetartozás minden magyarba bele van írva

A mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvodában rendezett ünnepségen Rétvári Bence elmondta, a trianoni békediktátum következtében az elmúlt száz évben a magyarság nem az összeomlásról, hanem az élni akarásáról, az újrakezdési képességéről és az alkalmazkodni tudásáról tett tanúbizonyságot.

Rétvári kiemelte, hogy a nemzeti összetartozás minden magyarba bele van írva, a határon túli magyarokért pedig ki kell állni.

Az államtitkár kifejtette, hogy a nemzeti összetartozás évébe nem előkészületek nélkül érkezünk, mert tavalyelőtt, az első világháború centenáriumi évében a kormány már számos ide is tartozó intézkedést tett.

Egyebek mellett 609 emlékművet újítottak fel az első világháborúban harcoló vagy meghalt katonák emlékére, 62 olyan könyv jelent meg, amelyek a világháborúról és a trianoni békeszerződés előtti időszakról szólnak, három számítógépes játékot alkottak és filmforgatókönyvek készültek.

„A történelemtanárok számára pedig olyan képzési programot indítottak, amely révén az első világháborúról és a hatásairól olyan megközelítésben és szabadon beszélhetnek a diákoknak, amire a rendszerváltás előtt nem volt lehetőség. Ezeken a képzéseken 214 csoportban 5250-en vettek részt" – mondta az államtitkár.

Rétvári Bence szerint a békeszerződés egy elhibázott diktátum volt, mert nem a megbékélést szolgálta, hanem újabb konfliktusokat és nézeteltéréseket eredményezett, teret engedett a kommunizmus és a nácizmus eszméinek, és végső soron a második világháborúhoz vezetett.

Emléktábla leleplezése

Az ünnepség részeként Nagy István agrárminiszter az iskola udvarán leleplezte a nemzeti összetartozás évének alkalmából elhelyezett emléktáblát.

Avatóbeszédében elmondta, hogy az összetartó erőt, az összetartozás élményét 2010-ig számtalan eszközzel gyengítették, rombolták, de a mai nap is bizonyíték arra, hogy elpusztítani nem tudták.

A nemzeti összetartozás éve nem csak a határokon belüli magyarságnak jelent sokat, mert az elszakított nemzettársainknak azt üzeni, hogy nincsenek egyedül, egyek vagyunk, sorsközösségben élünk.

A miniszter szerint Mosonmagyaróváron, az egykori Moson vármegye központjában még gyógyítóbban hat az emlékév, mert a "háborús béke" a vármegye kétharmad részét csatolta két másik országhoz. Az emléktábla arra hívja fel a figyelmet, hogy együtt vagyunk csak képesek újraépíteni közös hazánkat, Európát, és benne a Kárpát-medencét – mondta Nagy István.

A Szenczi Molnár Albert Alapiskola is részt vett az ünnepségen

Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója a rendezvényen kiemelte, hogy a magyarság múltját meg kell óvni, de tovább is kell építeni azt.

„Az alapok ezer évre néznek vissza, a múlt hatalmas épületet épített, amelyet nekünk ma kell megóvnunk. Nem csak azért élünk azonban, hogy a múlt állagvédelmével foglalkozzunk, az épületet tovább kell építenünk, és nem mindegy, milyen alapanyagot, milyen erős téglákat, köveket használunk, hogy ma építette falaink a jövő alapjává válhassanak. Mert nem mindegy, ma mit tekintünk értéknek a kultúrában, a hagyományban, a nyelvben” – mondta el Matus Mónika.

A szenci alapiskola több éve aktív kapcsolatban van a mosonmagyaróvári piarista iskolával, amivel az összetartozásra épülő új értékeket tudnak létrehozni. Matus Mónika lapunknak elmondta, hogy a két iskola néptánccsoportjai és énekkarai évek óta együttműködnek. A Gombocska fellépett a piaristák énekkarával a Ghymessel, a Kalákával, az Esszenciával, a néptáncosok pedig az iskolák rendezvényein. Ezenkívül a Határtalanul program keretében a mosonmagyaróváriak többször jönnek a szenci iskolába látogatóba.

Zsódi Viktor, a Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatója elmondta, a szenci iskola diákjaival tartott programokon túl az iskola diákjai Erdélybe és a Felvidék más részeire is kirándulnak, amivel az önazonosság elmélyítéséhez járulnak hozzá.