“A nagyhatalmi politika kerekei forogtak” - a Diákhálózat Trianon100 kapcsán
A felvidéki Diákhálózat a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából társadalmi diskurzust indítványoz a szlovákság és a magyarság között. A szlovákiai magyar diákklubokat tömörítő szervezet nyilatkozata szerint párbeszédet kell indítani a két fél között, mivel “nem ismeri még kellőképpen egymás értékeit és örökségét”.
Felhívásuk, nyilatkozatuk alább olvasható:
“Kedves honfitársaink! Kedves barátaink!
A szlovákság és a magyarság több évszázados közös múlttal rendelkezik, Szlovákia területén pedig a mai napig jelentős lélekszámmal bíró magyar kisebbség él. Úgy gondoljuk, hogy a két fél nem ismeri még kellőképpen egymás értékeit és örökségét a XIX. és XX. században felhalmozódott sérelmek, illetve azok interpretációi miatt. A következőkben
1918. október 28-án Tomáš Garrigue Masaryk Prágában kikiáltotta az önálló Csehszlovákia megalakulását. 2 nappal később, miközben Budapesten javában zajlott az őszirózsás forradalom, Turócszentmártonban a szlovákság értelmiségi vezetői egy kiáltványban kinyilvánították, hogy a szlovák nemzet csatlakozik az újonnan megalakuló csehszlovák államhoz. A következő közel másfél év kaotikus időszakát követően 1920. június 4-én került aláírásra a Versailles-i Nagy Trianon-palotában az a békeszerződés, amely a történeti Magyarország háború utáni helyzetét rendezte.
Az újonnan alakult csehszlovák állam vezetőinek szemszögéből elsősorban biztonságpolitikai, stratégiai és gazdasági tényezők befolyásolták azt, hogy a határ ott húzódik ma, ahol. Amint azt a jelenben is tapasztaljuk, a trianoni határok nem voltak azonosak az etnikai határokkal. Csehszlovákia esetében ez azt jelenti, hogy közel egymillió, magát magyarnak valló ember vált az újonnan született állam polgárává. Ahogyan akkor, úgy a szlovákiai magyarság ma is a déli határ mentén él és dolgozik egy hosszú sávban Pozsonytól Nagyszelmencig a szlovákiai társadalom szerves részeként.
Bár 100 évvel ezelőtt a nemzetek önrendelkezését tartották elsődlegesnek, az első Csehszlovák Köztársaság egy etnikailag rendkívül sokszínű államalakulat volt, amely a “csehszlovák nemzet” többségére alapozta önrendelkezését. 1993 óta viszont a szlovák nemzet önálló állammal rendelkezik és Szlovákia, Magyarország, illetve a szlovákiai magyarság döntő többsége is abban érdekelt, hogy a két ország között jó diplomáciai viszony legyen.
Nem egy “régen dédelgetett álom” valósult meg és nem is “keresztre feszítés” történt, hanem a diplomácia és a nagyhatalmi politika kerekei forogtak: államérdekek érvényesültek, amelyek a hétköznapi élettől és a nemzetek együttélésétől teljesen függetlenek.
Trianon tanulság lehet számunkra, szlovákok és magyarok számára egyaránt, hogy sérelmeink helyett egy jobb társadalom kialakításának lehetősége lebegjen a szemünk előtt. Érdekünk az, hogy a két nemzet tanuljon egymástól, ismerje meg egymás értékeit, és közelebb kerüljön egymáshoz. Mindemellett prioritásnak tartjuk, hogy egy olyan országban éljünk, ahol kisebbségi közösségünk kultúráját és nyelvét fizikai, verbális vagy felsőbb szintű politikai represszió nélkül tudjuk ápolni.
