A mai Ukrajna és az 1968-as Csehszlovákia között vontak párhuzamot szlovák politikusok az 1968-as szovjet bevonulás 54. évfordulóján
Szlovákia ma szabadon és önállóan dönt a jövőjéről. Lehetőségünk van rá, és kötelességünk is úgy cselekedni, hogy ne ismétlődjön meg 1968 augusztusának drámája – jelentette ki az 1968-as bevonulás 54. évfordulóján tartott megemlékezésen Zuzana Čaputová államfő a pozsonyi Komenský Egyetem falán elhelyezett emléktáblánál.
„Masszív propagandával, hazugságokkal, gyűlölködéssel nézünk most szembe, a lakosságot két ellenséges táborra akarják osztani. Ugyanakkor sorsunk a saját kezünkben van. Lehetőségünk van rá, és kötelességünk is úgy cselekedni, hogy ne ismétlődjön meg 1968 augusztusának drámája. Ez ma 1968 üzenete” – jelentette ki az államfő.
Čaputová leszögezte, Szlovákia ma szabadon és önállóan dönt a jövőjéről.
– mondta a köztársasági elnök, hozzátéve, ki tudná jobban megérteni Ukrajna megpróbáltatásait, mint egy olyan ország, ahol fegyverek és tankok árnyékában hajtották végre a normalizációt.
Az államfő fontosnak tartja, hogy megemlékezzünk a megszállásról és annak minden áldozatáról. „Ma is itt élnek közöttünk azok, akiknek sorsát meghatározta 68 augusztusa és az azt követő normalizáció” – jegyezte meg, és hozzáfűzte, hogy az ukrajnai történések ismeretében az 1968-as események lehetséges aktuális fenyegetésként tűnnek fel.
Az államfő mellett Eduard Heger és Boris Kollár is megemlékezett az 54 évvel ezelőtti eseményekről.
Heger úgy fogalmazott, ahogy 1968-ban Csehszlovákia polgárai, úgy a mai Ukrajna polgárai is csak "szabadságra és jobb életre vágynak". Oroszország pedig épp úgy bünteti meg ezért az ukrán népet, ahogy megbüntette a cseheket és szlovákokat a Szovjetunió 1968-ban.
Hasonló párhuzamokkal élt Jaroslav Naď védelmi miniszter is, aki kijelentette
Boris Kollár házelnök ugyanezen a rendezvényen úgy fogalmazott, legyünk hálásak a demokráciáért, hiszen ez a legjobb dolog, ami az országgal történhetett.
