2021. szeptember 28., 15:13

A magyar helynevek kiirtása Dél-Szlovákiában

Érdekes írás jelent meg a dennikn.sk portál honlapján, amely azt a településátnevezési őrületet elemzi, amely az első világháború végén a trianoni határmódosítások után Szlovákiában kialakult. A cikk írója szerint Trianonnak köszönhetően Szlovákia a vak tyúk is talál szemet elve alapján hatalmas területekre tett szert akkor. Ezeken a területeken túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosság élt, így a helynevek is magyarok voltak.

megtisztított helységnévtáblák
Fotó: KDSZ

1920-ban még csak néhány kifejezetten magyar helységnevet neveztek át, illetőleg a magyar helyesírás átiratát használtak szlovákra. 1927-ben jött aztán a második, nagyobb hullám – ekkor több települést átnevezték (értsd: lefordították a nevét szlovákra), illetve a magyar nevet úgy írták át, hogy az szlováknak nézzen ki. Valószínűleg ez a szlovák lakosság délre településével is összefüggésben volt, véli a portál.

Az igazi őrület azonban 1948-ban kezdődött.

A magyar helynevek kiirtása „a trianoni sebeikbe beledörzsöljük a tipikus szlovák vendégszerető benešdekrétumos sót” stílusban történt.

Az egész folyamat a két háború közti davista és kommunista Daniel Okáli felügyelete alatt zajlott (a D betű egyébként a DAVisták megnevezésében tulajdonképpen Okáli keresztnevének első betűjéből ered). Okáli 1945-ben a magyarországi lakosságcsere kormánymegbízottja lett, egyúttal a csehszlovák áttelepítési bizottság elnöke Budapesten (1946 és 1948 közt). Az akkori helyzetre a korabeli sajtóban több példát is találhatunk.

Bár a potsdami konferencián elutasították a magyar kisebbség egyoldalú kitelepítését,

a csehszlovák kormánynak mégis sikerült a Szovjetunió segítségével a magyar államnál elérnie a lakosságcsere-egyezmény aláírását.

A megállapodás értelmében a csehszlovák hatóságoknak joguk volt annyi szlovákiai magyart kitelepíteni Magyarországra, ahány szlovák hajlandó volt önként elhagyni Magyarországot. Az akció során, amely 1947 áprilisában kezdődött és 1949 nyaráig tartott, 89 660 magyart telepítettek ki Szlovákiából Magyarországra, Magyarországról pedig 73 000 szlovák költözött Szlovákiába.

1948-ban Daniel Okáli lett a belügyi biztos (miniszter) Szlovákiában (az úgynevezett szlovák kormányban, amely korlátozott jogkörökkel rendelkezett) Gustav Husák az akkori Megbízottak Testülete elnökének – aki olyan volt, mint egy miniszterelnök – vezetésével (!)

A Wikipédia szerint az egyik legfontosabb politikai döntése az A-311 /16-II / 3-1948-as rendelet 1948. június 11-ei elfogadása volt, amellyel 710 szlovákiai várost, falut, települést neveztek át.

A Pravda egy korábbi cikkében Vladimír Jancura újságíró azt írta, „a Megbízotti Testület A-311-es rendelete 1948. júniusi 11-éről (…) több magyar vagy német lakosságú települést megfosztottak a hagyományos nevétől. És új, neveket adtak nekik, gyakran a szlovák nemzetébresztők után”. Így változott például Úszor Kvetoslavovra, Annamajor Miloslavovra, Bős Gabčikovóra stb.

Ez a szlovákosítás gyakorlatilag kizárólag a Felvidéken történt, azaz Dél-Szlovákiában,

amely akkor etnikailag még túlnyomórészt magyar volt. A cikk szerzője szerint lehetséges, hogy ez is összefüggött a magyarok erőszakos kitelepítésével a Beneš-dekrétumok miatt és a falvak azt követő kiürítésével, a szerző szerint azonban mindenesetre megdöbbentő, hogy gyakorlatilag a szlovák politikusok közül ezt a sérelmet meg se próbálta senki orvosolni.

A már fent említett cikkben Jancura azt írja,

a kétnyelvű településnevek gondját az 1994-es táblatörvény részben megoldotta. Kivételt képeznek a szlovák nemzetébresztőkről elnevezett települések. A magyar nyelvű párhuzamos elnevezés ugyanis nem lenne megfelelő!!!”

– idézi a denníkn.sk, amely szerint a kommunisták azért elszámolták magukat. Abban az időben valószínűleg még nem tudatosították, mennyire utálni fogják majd Štefánikot vagy Hodžát, a papokat vagy az emigránsokat, véli a portál.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.