A legnagyobb kormánypárt kifogásolta, mégis megszavazta az állampolgársági törvényt - vélemények az OĽaNO-tól
A magyarság számára semmilyen könnyítést nem hozó, szerdán elfogadott új állampolgársági törvényről nyilatkozott a ma7.sk portálnak Milan Vetrák (OĽaNO), a pozsonyi parlament alkotmányjogi bizottságának elnöke, aki elmondta, nem tartaná problémának, ha állandó ott-tartózkodás nélkül is folyamodni lehetne más ország állampolgárságáért.
Kiemelte, ezt az álláspontot az OĽaNO parlamenti frakciója is osztja, és már a szerdai szavazásnál sem okozott volna számukra gondot egy ilyen javaslat támogatása. A magyarországi állampolgársági törvény változásait figyelembe véve viszont koalíciós partnerük ezt abszolút elfogadhatatlannak tartja. „Semmi esélyünk sem volt, hogy ezt kiharcoljuk” – fogalmazta meg határozottan.
Elmondása szerint a 3 évre is csak egy ideig látszott esély, végül mégis az öt év került elfogadásra. (A most elfogadott törvényről részletesebben itt írtunk.)
Hozzátette, az SaS pártban vannak olyan képviselők, akiknek tudomása szerint szintén nem okozna gondot, ha a 2010 előtti helyzet állna vissza, amikor nem volt ilyen megszorítása a második állampolgárság felvételének, és főleg nem sújtotta a szlovákiai állampolgárság elvesztésével azokat, akik kettős állampolgárok lettek. Elmondása szerint az SaS ennek ellenére a párt külügyminisztere, Ivan Korčok elutasító véleménye mellett tart ki.
Kérdésünkre, hogy a közeljövőben, még a mostani választási időszakban lát-e lehetőséget a változásra, az alkotmányjogi bizottság elnöke azt mondta, a törvény újbóli megnyitását is csak úgy tudja elképzelni, hogy a 3 éves időszakot és a nulla idejű ott-tartózkodást fogadást el, pontosabban a külföldön tartózkodás feltételét akkor sem törölnék el. Jelezte viszont, hogy
el tudja képzelni a változásnak azt a módját, hogy a testület az Alkotmánybírósághoz fordulva mondaná ki a mostani törvényben szereplő szlovák állampolgárságvesztés alkotmányellenességét.
Vetrák hozzátette, ezt a leggyorsabb módon úgy lehet a testület elé vinni, ha egy polgári sértett a kisebbségi jogok biztosához fordul, aki pedig ennek alapján az Alkotmánybírósághoz. A második mód pedig az, ha 30 parlamenti képviselő beadvánnyal fordul a Kassán székelő testülethez. Megszervezni 30 képviselőt nem kis feladat, elsősorban a téma politikai érzékenysége miatt, hiszen az bizalomvesztést mutatna a mostani belügyiminiszter irányába, aki a szerdán elfogadott törvény beterjesztője volt. Azt viszont el tudja képzelni, hogy későbbiekben például Gyimesi György (OĽaNO) föl tudná mérni a helyzetet, illetve megfelelő körülmények esetén kezdeményezője tudna lenni egy alkotmányos kifogást feltételező beadványnak.
Gyimesi György (OĽaNO) bár a kormánykoalíció legerősebb frakciójának tagja, mégsem szavazta meg a szerdai állampolgársági törvényt. Okozott-e ez gondot a párton belül? – kérdeztük a magyar nemzetiségű képviselőt. Gyimesi a ma7.sk portálnak mindenekelőtt azt tartotta fontosnak leszögezni, nem lepte meg a szerdai törvény, amely nem hozott áttörést, és az itteni magyarok továbbra is másodrendű polgárai az országnak.
A törvény segít szinte mindenkin, kivéve a magyarokat, akik továbbra is elvesztenék szlovákiai állampolgárságukat, ha életvitelszerű magyarországi tartózkodás nélkül igényelnék a magyart.
A kérdéshez visszatérve elmondta, hogy nem okozott semmilyen gondot, hogy ellene szavazott a szerdán elfogadott törvénynek, sőt hozzátette, több frakciótársáról tudja, hogy támogatná a 2010 előtti helyzethez való visszatérést, azaz a mostani problémáktól mentes kereteket. Azt, hogy a mostani választási időszakban el tudja-e képzelni, hogy a törvényhozók mégiscsak változtatnának ezen, inkább realistaként fölfogva a helyzetet úgy válaszolt, még legalább két évig így marad, már csak azért is, mert a most elfogadott verziót tartalmazza a négypárti kormány programja.
Amikor arról kérdeztük, lát-e esélyt Milan Vetrák fölvetésére, hogy harminc képviselő aláírásával alkotmánybírósági beadvánnyal kell kezdeményezni az állampolgárság elvesztésének jogi felülvizsgálatát, Gyimesi először is azt tartotta fontosnak elmondani, hogy Milan Vetrák, akárcsak Grendel Gábor (OĽaNO) a kezdetektől fogva a 2010 előtti helyzet visszaállítása mellett álltak már a kormányprogram kidolgozása során is, s bízik benne, hogy Vetrák, mint az alkotmányjogi bizottság elnöke még tevékenyen is hozzájárulna egy ilyen beadvány összeállításához. Magát a beadvány támogatását illetően úgy gondolja, hogy most elsősorban időre van szükség, hiszen több vonalon is fontos kérdések állnak előtte, s alaposan át kell gondolni egy ilyen beadvány részleteit, hiszen az Alkotmánybíróság egyszer már kapott egy ilyen megkeresést, amelyet döntéshozás nélkül „intézett el”.
