A kormány a környezetvédelem területén is nagyszabású változtatásokat tervez
Az új koronavírus okozta válság alkalmat teremtett arra, hogy Szlovákia okuljon a korábbi hibákból és egy zöldebb és a klímaváltozással szemben ellenállóbb gazdaságot alakítson ki. A most bemutatott kormányprogram környezetvédelmi fejezete kilátásba helyezi az Állami Természetvédelem (ŠOP ) és Környezetvédelmi Alap reformját, valamint a Szlovák Környezetfelügyelet működésének auditálását.
A dokumentum egyebek mellett megállapítja, hogy Szlovákia lemaradt a környezetvédelem terén. A legnagyobb kihívásokat a levegő rossz minősége, a kommunális hulladék alacsony szintű újrahasznosítása, a vizek, a biodiverzitás és az erdei ökoszisztémák védelme jelentik. Ezért a kormány aktívan szeretné alakítani az EU környezetvédelmi és klímavédelmi politikáját. Csatlakozik a Párizsi klímaegyezményhez, az Agenda 2030-hoz és a karbonsemleges gazdaság megvalósításához 2050-ig. Tervezi egy klímaváltozással kapcsolatos törvény elfogadását is.
A kormány a környezetvédelmi minisztérium igazgatása alá helyezné az összes természetvédelmi területet. Szorgalmazza a nemzeti parkokban olyan övezetek kialakítását, hogy a területeknek legalább a fele érintetlen maradjon.
Szigorúan ügyelni fognak az illegális fakitermelés megakadályozására.
Bizonyos elkezdődött vagy tervezett beruházásokat leállítanak, illetve újraértékelnék több kis vízerőmű építését. Néhányat végleg leállítanának, így a Slatinka és a Csendes pataki vízművet, a Vágói (Ďubákovo) víztározót az Ipolyon és a Csallóközön áthaladó kőolajvezetéket. A veszélyes állapotban lévő vízügyi létesítmények sorsáról egy ellenőrzés dönt majd, nem zárható ki a felszámolásuk sem. Komoly erőfeszítéseket terveznek a környezetet súlyosan megterhelő létesítmények felszámolására, mint pl. a pozsonyvereknyei hulladéklerakat és a Pozsonyt fenyegető egyéb szennyezőforrások.
