A kor kihívásaihoz igazodva - interjú Somogyi Alfréddal
A Szövetség a Közös Célokért új elnöke, Somogyi Alfréd lelkész, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja szerint a szervezet küldetése adott, azt kell még hatékonyabban, a kor kihívásaihoz igazodva képviselni. A királyfiakarcsai Petőfi-ligetben november 22-én zajlott a Szövetség a Közös Célokért tisztújító tanácsülése, ahol a Magyar Szövetség elnöke, Gubík László, ígéretéhez híven, lemondott elnöki posztjáról. Új vezetőként a közgyűlés Somogyi Alfrédot választotta meg négy évre. Terveiről, céljairól beszélgettünk vele.
Gondolom, nem kis feladat és egyben küldetés is Duray Miklós és Gubík László után átvenni a stafétabotot.
Így van, de én elsősorban nem a tisztséget, hanem a felelősséget és a munkát látom benne. Az eddigi olyan funkcióim átvételekor, amikor az Úristen vezető állásba tett, mindig azt mondtam a munkatársaimnak, hogy két dolgot ígérek, és két dolgot kérek tőletek.
Hogyan értékeli, szükség van-e valamilyen változtatásra a társulás működésével kapcsolatban? Az irányvonal adott, de a lehetőségek és a kihívások az idő haladtával változnak.
Indokolt a kérdés, mert egy vezetőváltásnál egy szervezetben óhatatlanul fölvetődik, hogy lesz-e irányváltás. A Duray Miklós által létrehozott Szövetség a Közös Célokért egy olyan alapozású szervezet, ami már önmagában hordozza azt a küldetést, amit lényegében az alapító neve a felvidéki magyar közösségben képvisel és jelent.
Amit én szeretnék, hogy ezt még hatékonyabban, még erőteljesebben tudjuk képviselni, továbbá hogy a különböző szervezetekkel még szorosabb kapcsolatokat és együttműködést alakítsunk ki, mintegy hálózatként összekapcsolva a tevékenységeinket, és ezzel a hálózatépítéssel akár több kitűzött célt és feladatot is teljesíteni tudnánk.
A kor kihívásaihoz való igazodás sem egyszerű.
Igen. Itt elsősorban arra gondolok, hogy a Szövetség a Közös Célokért nagyon fontos összekötő kapocs kell, hogy legyen a közösség és a közösséget alkotó emberek között. Vagyis fontos, hogy a tagszervezeteink azokon a munkaterületeken, ahol dolgoznak, el tudják érni az embereket. Ennek az erőpotenciálját, ahogy az eddig is történt, ernyőszervezetként a közösségünk érdekében kell tudnunk jól felhasználni. Ezt én egyedül nem tudom csinálni, de most vettük fel a harmincadik tagszervezetünket, úgyhogy bízom benne, a tagszervezetekkel való együttműködés jó és zavartalan lesz.
Nyilván vannak olyan egyéb szervezetek és polgári társulások is, amelyekkel még nem olyan szoros az együttműködés, vagy talán nincs is érdemi kommunikáció, de mégis jó lenne velük komolyabb kapcsolatot kialakítani?
Természetesen. Igaz, hogy a jelenlegi 30 tagszervezet is már egy jókora palettát lefed abból az önkéntes vagy a civil szférában tevékeny szervezetek munkájából, ami a Felvidéken megvan, de itt még lehet nyitni olyan érdekszervezetek, érdekszövetségek felé, amelyek eddig nem nagyon voltak a látókörünkben. Gondolok például a sportszervezetekre, amelyeknek a tagjai a fiatalokat meg tudják szólítani. Például egy falusi focimeccs vasárnap délután megfogja azokat a férfiakat, akik mondjuk más rendezvényre nem jönnek el. Ez például egy kiaknázatlan lehetőség.
Akár a hobbitevékenységet folytatókkal is meg lehet próbálni együttműködni és bekapcsolni őket a SZAKC munkájába, hiszen ők is a közösségünk részei.
A jól működő szervezetek titka a kellő nagyságú aktivista bázis. Ebben a SZAKC nem áll rosszul, de biztosan ezt is lehet bővíteni. Én úgy látom, hogy ha a felvidéki magyarság érdekeit és közös ügyeinket nézzük – gondoljunk csak a legutóbbira, a nyelvtörvény tervezett módosítására –, hosszú idő után volt egy sikeres fellépés, nagyon hamar reagáltunk.
Ezzel abszolút egyetértek. Célunk, hogy időben tudjunk reagálni olyan társadalmi jelenségekre, amelyek rövid vagy hosszú távon is érinthetik a felvidéki magyar közösséget, hiszen ezzel kapcsolatban minden egyes szervezetnek megvan a maga saját véleménye. Ezt becsatornázva nekünk nagyon gyors reagálásúnak kell lennünk.
Ez lehet akár egy-egy politikai kérdésben vagy közösségi ügyben kialakított állásfoglalás is, ami akkor is szükséges, ha az adott szervezet nem politizál. Lehet ez egy ötlet kimondása – nem akarok nagy szavakat használni –, de mondjuk egy iránymutatás is, ebben látok potenciált és úgy gondolom, hogy ilyesmire szüksége van a felvidéki magyar közösségünknek. Mivel csak néhány órás elnöki múlt van mögöttem, nem szeretnék olyan ígéreteket tenni, amelyek légből kapottak, de amit a közgyűlésen megbeszéltünk, és ami a sajtóanyagban erről kiment, azt én nagyon komolyan gondolom, és megpróbálok hitelesen állni mögötte. Bízom benne, hogy a Jóisten ebben megsegít, és eredményeink is lesznek.
Megjelent a Magyar7 2024/49. számában.
