A kisebbségi kormánybiztos a politikai hangulatkeltés befejezésére szólít fel
A pozsonyi kormány kisebbségi biztosa, Bukovszky László (Most-Híd) ma a hivatalvezetője útján sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkbe, melyben szokatlanul éles hangon bírálja mindazokat, akik miatt a 2021-es népszámlálás érdemtelenül kapott politikai felhangot. Az általában korrekt stílusáról ismert Bukovszky felrója, hogy az etnikai hovatartozás kérdése kevesebb mint egy hónappal az esemény kezdete előtt politikai kérdéssé vált.
Bukovszky a sajtóközleményben kijelenti, hogy ő maga felelős volt a népszámlálás egyes előkészítési folyamataiért, ebből kifolyólag is elítéli a téma politizálását.
Ezek után a kormánybiztos felszólítást intézett mindazokhoz, akik felelősséget éreznek az összeírás sikeres lefolyásáért, hogy hagyjanak fel destabilizációs, a helyzet elbizonytalanításához vezető tevékenységükkel.
Hozzátette, hogy egyéb öncélú és hamis fámák mellett az is elterjedt, hogy a nemzetiség megadására vonatkozó kérdések szakemberek és a nyilvánosság bevonása nélkül, kapkodva lettek volna előkészítve.
A kormánybiztos nem nevesíti, hogy kire gondolt a destabilizáló elemekhez intézett felszólításakor, nyilvánvaló viszont, hogy a kormány reakciója lehet ez, az egy nappal korábban, kedden közzétett kezdeményezésre, amelyben nyílt levél formájában kérik közéleti személyiségek (köztük Forró Krisztián, MKP pártelnök és Mózes Szabolcs, Összefogás elnök), hogy a kormány hasson oda, hogy a február 15-én induló népszámláláskor a nemzetiség megadásakor csak egy közösséghez való hovatartozást, egy nemzeti identitást lehessen megadni. A kezdeményezésről portálunk is beszámolt.
A jelenleg előkészített és ha nem változik a helyzet, akkor rövidesen használatba kerülő kérdőív viszont két nemzeti identitás bejelölését is lehetővé teszi.
A két nemzetiség megadásának lehetőségének bevezetését elsősorban Ravasz Ábelhez, a Most-Híd elnökségi tagjához, illetve éppen Bukovszky László kormánybiztoshoz köti a közvélemény.
Bukovszky az állásfoglalása politikai része után kronologikusan felsorolja mindazon tevékenységeket, amelyek a kormány, a Kisebbségi Tanács, valamint a Statisztikai Hivatal bevonásával történtek az elmúlt 4 évben. Kiemeli, hogy ezen intézmények és testületek delegáltjaiból alakított szakmai csoport csak 2018-ban hatszor találkozott, továbbá kiemeli, hogy a Kisebbségi Tanács pedig 15 alkalommal foglalkozott a népszámlálásnak a kisebbségeket érintő részeivel, s ezzel a Tanács leggyakrabban megvitatott témájává vált. Ezzel mintegy cáfolatát adja annak, hogy a két nemzetiség megadásának lehetősége előkészítetlenül került volna a népszámlálás szakmai folyamatába.
A kormánybiztos, aki a Kisebbségi Tanács elnöke is, lezárásként kijelenti, hogy a mostanra kialakult helyzet nyugtalanítja a Tanácsban jelenlevő kisebbségi képviselőket, akik már ki is nyilvánították a nemtetszésüket.
Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kisebbségi kormánybiztos közleménye szlovák nyelven érkezett a www.ma7.sk szerkesztőségébe. Érdeklődésünkre, hogy létezik-e magyar változat, a kisebbségi kormánybiztosi hivatalt vezető Kovács Zoltán elmondta, hogy sajnos, időkeretük nem teszi lehetővé, hogy egyszerre legyenek gyorsak, időszerűek és pontos fordításokat is készítsenek.
