A kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása az elmúlt 10 év nemzetpolitikájának legfontosabb mérföldköve
Ma van éppen tíz esztendeje, hogy az újonnan alakult magyar Országgyűlés 2010. május 26-án elsöprő többséggel, 98%-os támogatással elfogadta az állampolgársági törvény módosítását, ami lehetővé tette a külhoni magyarság számára, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé váljon. Ez volt az a történelmi lépés, amellyel új időszámítás kezdődött a magyar nemzetpolitikában és amelynek eredményeként mára az 1 millió 100 ezret is meghaladta az új magyar állampolgárok száma.
2010. május 26-a az újkori magyar történelemben is mérföldkőnek számít.
Kezdete annak a folyamatnak, amelynek köszönhetően újjáépítettük a kapcsolatot a külhoni magyarsággal és a határon túli magyar nemzetrészekkel, szervezetekkel, történelmi egyházakkal együttműködve megkezdtük azt a közös munkát, amelynek eredményeként mára egységes magyarságról, egységes Kárpát-medencei oktatási, kulturális és gazdasági térről beszélhetünk.
Tíz évvel ezelőtt szakítottunk azzal a nemzetáruló politikával, ami a 2010 előtti évek kormányzását jellemezte: azt a kormányzást, amely megszüntette a kapcsolattartást a külhoni magyarsággal, leállította a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működését és megtagadta a határon túl élő magyarokat. A kettős állampolgárságról szóló törvény elsöprő támogatása világosan jelezte: a külhoni magyarság támogatása nem lehet pártpolitikai ügy.
2010. május 26-a és az azt követően hozott szimbolikus döntések – az új Alaptörvény és a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény elfogadása, a szavazati jog megadása a külhoni magyarságnak, majd a szülőföldön maradást és boldogulást segítő oktatási, kulturális és gazdasági programok elindítása – a Trianonra adott reálist választ jelentik.
Az elmúlt 10 év közös munkájának eredménye, hogy a XX. század minden viszontagsága ellenére a külhoni magyar lét mára nem hátrány, hanem előny.
Potápi Árpád János
nemzetpolitikáért felelős államtitkár
