A jövőt nem lehet előre látni, de készülni kell minden lehetőségre
A Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára, Sztáray Péter volt péntek délelőtt a Gombaszögi Nyári Tábor vendége. A beszélgetést kollégánk Pomichal Krisztián vezette, melynek témája a biztonságpolitika volt.
Sztáray Péter a beszélgetés kezdetén kitért felvidéki kapcsolataira, hiszen a felmenői mindkét oldalról innen, Kassáról, illetve Nagymihályról származnak. Államtitkárként fő feladata a nemzetközi szervezetekkel, illetve a Balkánnal, Törökországgal, az USA-val és a Kanadával való kapcsolatok koordinálása, továbbá az energetika, és az űr területe.
Sztáray Péter elmondta, hogy az elmúlt időszakban a koronavírus visszafogta az érintkezések lehetőségét, a másik oldalon viszont
a nagy átrendeződések láthatóbbá váltak és felgyorsultak. A világ államai között tektonikus mozgások indultak be.
A vírus okozta kihívások leküzdésében bebizonyosodott, hogy a nemzeti államok hatékonyabbak voltak, mint a nemzetközi szervezetek, de fontos volt a nemzetközi szervezetek szerepe is a későbbiekben. Az államtitkár szerint
a globalizmus nem bukott meg, hiszen a védőfelszereléseket is távoli országból kellett beszerezni, de rámutatott a hosszú beszerzési láncok sérülékenységére.
A magyar külügy számára komoly kihívást jelentett a védőeszközök beszerzése, a hazatérések megszervezése, de sikerült ezt a logisztikai feladatot teljesíteni.
Sztáray felhívta a figyelmet, hogy a biztonságpolitika változó terület, és a járvány kiszámíthatatlan feladatokat, folyamatokat indított el.
A következő idők feladata, a válságkezelésre való felkészülés, illetve annak felmérése, hogy milyen jellegű válság kialakulása látható. Bár teljes önellátás nem létezik, de az önellátásra való képesség, a szuverenitás mérőfoka lesz.
Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a Magyar Honvédség kialakította a szállítókapacitását, sőt a külügy is saját szállító-repülőgépet szerzett be. Ez nemcsak a saját ellátást szolgálja, hanem adományokat is szállíthatnak rosszabb helyzetben lévő országokba. Az államtitkár elmondta, hogy
az államközi kapcsolatokban ritka az ingyenes gesztus, viszont az ilyen segítségnyújtások nagyban szolgálják a bizalmi tőke erősítését is.
Magyarország és a NATO viszonyáról egy kisebb történeti éttekintést adott az államtitkár, hiszen előző megbízatásai több ponton is érintkeztek a NATO-val. Kiemelte a kapcsolatban a jelenleg futó Zrínyi programot, amelyben a honvédelmi költségvetést az eddigi 0,8%-ról (GDP arányos költségét) emelik folyamatosan a 2%-ra.
A rég nem látott haderőfejlesztés egyben az ország politikai súlyának emelkedését is jelenti a NATO-ban.
A NATO kihívásairól Sztáray elmondta, hogy
jelenleg hangsúlyos a keleti kihívás, az Oroszországgal való viszony, illetve a déli kihívás, a migráció kérdése.
Oroszország és a NATO között 1990 után kialakult egy konstruktív együttműködés, ami 2014-ben, a krími annexióval megszakadt.
Sajnos jelenleg nem látni az orosz-ukrán konfliktus feloldását, így nem igazán lehet az orosz kapcsolatok javulására számítani.
Kínához való viszonyulást egy poénnal kezdte, miszerint
Komolyra fordítva a szót Kína felfejlődött, és kilépett a világ politikai színpadára, a befelé forduló nagyhatalom globális szereplővé vált. Sztáray szerint Magyarországnak célja a konstruktív kapcsolatok fejlesztése, és az országnak nem kedvező folyamat, ha a nagyok egymásnak feszülnek. Jelenleg sajnos a konfrontatívabb elemek erősödését látja,
Az EU nyugati országai felől komoly bírálatok érkeznek amiatt, hogy a kínai Egy övezet, egy út (Új Selyemút) program bekapcsolja Közép-Kelet-Európa 16 államát.
Az EU bírálja, de tudatosítani kellene, hogy a 16 ország Kínával való külkereskedelme, csak 11%-a az össz-EU -kínai külkereskedelemnek.
Az államtitkár figyelmeztetett, hogy nincs értelme még leírni az Egyesült Államokat, amely jelenleg is a legerősebb katonai erővel bír, de láthatóan az egyensúly változik. Magyarország számára az USA fontos partner a kereskedelemben, a befektetések és a biztonságpolitika területén.
Az EU az utóbbi időben sokat fejlődött a védelmi képességek terén, de még nincs olyan szinten, hogy az USA ereje nélkül önmaga megvédésére alkalmas katonai képességet vagy elrettentő erőt mutasson. A déli kihívások esetében az USA nem mindig érdekelt, hogy katonai segítséget nyújtson az EU számára fontos kéréseknél.
A világ hatalmasai közül Oroszország stagnál, de a katonai képességei megmaradtak, és fejlődik a kiberképessége. Kína pedig folyamatosan növekszik.
Sztáray Péter kitért még a V4-ek szerepére, amelynek egyik jól működő eleme a visegrádi harccsoport. Az űrkutatásról elmondta, hogy Magyarország komoly történelemmel és jelenleg is komoly képességekkel bír az űrkutatás területén. Az űrkutatási együttműködés erősítéséhez több programot indítottak. Most készül elfogadni az űrstratégiáját az ország, és az egyik célkitűzés egy magyar kutatóűrhajós felküldése.
Az államtitkár szerint Magyarország nem szereplő az űr hadi célú felhasználásában, viszont
várható egy jövőbeni konfliktusba az űrhadviselés, a kibertér és a mesterséges intelligencia bekapcsolása.
Persze a jövőt nem lehet előre látni, de készülni kell minden lehetőségre.
