A csernobili katasztrófa 35 év távlatából
Harmincöt éve történt a történelem legnagyobb nukleáris katasztrófája Csernobilban.
A balesetet megelőző nap a kezelőszemélyzet kikapcsolta a reaktor vészhűtési rendszerét, majd a reaktor diszpécseri utasításra még fél napig vészhűtés nélkül üzemelt, így a 4-es reaktorblokknál gőzrobbanás következett be.
1986. április 26-án, szombaton hajnalban 1:23:04-kor elkezdték a tervezett kísérletet és kikapcsolták a vészleállító automatikát, 1:23:45-kor a hőteljesítmény 3 GW-ra emelkedett és a reaktor globálisan megszaladt, az atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt,
1:23:49-kor a reaktor belseje kinyílt, a víz forrása termikus robbanást okozott és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris zónaolvadás.
Az olvadás után a legalsó szintig jutott a radioaktív láva, amely lassan lefelé folyva keveredett grafittal, betonnal és minden ott lévő más anyaggal. 11 tonnányi 3000 celsius fokos kórium ömlött lefelé az erőmű csövein, magába olvasztva mindent, amihez csak hozzáért.
A lakosság kitelepítése a sugárszennyezett területről csak 36 órás késéssel kezdődött meg. Május 4-ig a Csernobil körüli 30 kilométeres zónából közel 130 ezer embert telepítettek ki.
A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, nagyjából 320 ezer négyzetkilométeres területet érintett a robbanássorozat.
Bár a szovjet vezetés próbálta eltitkolni a katasztrófát, de rövid időn belül első ízben Svédországban kezdtek radioaktív felhőket észlelni, amelyek délkeleti, tehát a Szovjetunió irányából érkeztek. Ettől kezdve már nem lehetett sokáig hallgatni a baleset bekövetkeztéről.
A védőépületek hiánya miatt radioaktív szennyeződés hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére.
A Kárpátoknak hála Magyarország, Szlovákia és Erdély területére jelentősen kisebb mennyiségű sugárszennyezés jutott, mint Lengyelország vagy Románia esetében.
A 30 km-es zónát a baleset 25. évfordulóján, 2011 márciusában megnyitották az idegenforgalom számára. A csernobili atomerőműhöz, illetve Pripjatyba már az elmúlt években is lehetett utazni. A kijevi utazási irodák egynapos túrákat kínáltak a 4-es reaktorhoz és a környező kihalt vagy újratelepült falvakhoz, városokhoz.
Az idegenvezetéshez radioaktivitásmérő műszert is lehetett kölcsönözni. A területre való szervezett utazásokat pár hónappal később, 2011 júniusában ismét betiltották.
2015-ben a négyes reaktor üzemi területeinek kivételével az ukrajnai atomerőmű jelentős része újra megtekinthetővé vált az érdeklődő katasztrófaturisták számára.
A korábbi betonszarkofág fölé nemzetközi összefogással korszerű kupolát emeltek, ám a sugárfertőzött területen már eddig is ezrek lelték halálukat, és továbbra is milliók életét fenyegeti a baleset következtében kiszabadult radioaktivitás.
