2021. szeptember 15., 08:50

A budai Várban átadták a Királyi Lovarda épületét

A Nemzeti Hauszmann Program keretében, a rekonstrukciós folyamat után kedden átadták a budai Várban a Királyi Lovarda épületét és a hozzá kapcsolódó Csikós udvart. Az eseményen megjelent és ünnepi beszédet mondott Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos.

Budai vár
Fotó: Mandiner/Trenka Attila
Ahogy az alig egy hónapja átadott Szent István-terem, úgy a Lovarda és környezetének rekonstrukciója is bizonyítja, hogy a magyar képző- és iparművészet képes helyreállítani a II. világháború és kommunizmus rombolásának áldozatául esett műemlékeket

– mondta a sajtóbejáráson a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mint hangsúlyozta, a budai Vár rekonstrukciója a kormányzati ciklusokon átívelő Hauszmann-program keretében zajlik, amely

 az egész ország számára büszkeségre ad okot,ráadásul a főváros számára szükséges közösségi tereket hoz létre.

Budai Vár
Fotó:  Mandiner/Trenka Ettila

Fodor Gergely, a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos elmondta, a hiteles rekonstrukció során hűen követték a századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel, az épület így Budapest legkorszerűbb és legelegánsabb rendezvényközpontjaként nyílhat meg. Fodor kiemelte,

 újjáépítették az ország egyik legszebb történelmi lépcsőjét, a Stöckl-lépcsőt is, amely a Hunyadi-udvarral teremt összeköttetést.
Budai Vár
Fotó:  Mandiner/Trenka Attila

Az újságírók belülről is megnézhették a Királyi Lovarda épületét, és a Lovarda mellett álló, csodásan restaurált Csikós szobrát is megtekinthették, amelyet Ifj. Vastagh György készített még 1901-ben. A 2. világháború során a lovarda és a szobor is megsérült. A Királyi Lovarda épületét végül a megmentés helyett földig rombolták, a szobrot pedig a Hunyadi-udvarban helyezték el.

Budai Vár
Fotó:  Mandiner/Trenka Attila

A Királyi Lovardát még Hauszmann Alajos, a Budavári Palota építője álmodta meg a 19. század végén.

1899-ben a Vasárnapi Újság is beszámolt az építkezésről, megállapítva: „Ez az épület nagyságánál, valamint szépségénél fogva az összes európai udvarok lovardáit felülmúlja. Körülbelül 30 méter magasságú és barokk stílű épület ez, hatalmasan ívezett, impozáns vasszerkezetű tetővel”.

Budai Vár
Fotó:  Mandiner/Trenka Attila

A fa tetőszerkezet Thék Endre munkája volt, a csodás üvegablakok pedig Róth Miksa üzemében készültek.

 

A Csikós szobor

A szobrot a párizsi világkiállításon aranyéremmel tüntették ki, s Ferenc József tetszését is elnyerte, aki még a lovarda átadása előtt két évvel, az Iparművészeti Múzeumnál tekintette meg az alkotást. A lapok is beszámoltak a császár látogatásáról: „Őfelsége a szokott pontossággal érkezett az Iparművészeti Múzeumhoz. A király legelőször az épület előtt álló csikós szobrot tekintette meg. A szobrot ifj. Vastagh György mintázta és a királynak rendkívül megtetszett.”

Budai Vár
Fotó:  Mandiner/Trenka Attila
Ferenc József amúgy azért szorgalmazta az új lovarda építését, mert a régi már szűkösnek bizonyult. Az új lovardában ráadásul páholyok, több szalon és büfé is készült, úgy tervezték, hogy nagyobb lovasjátékoknak is otthont adhasson. A 360 ezer koronába kerülő épületet Ferenc József is kedvelte, bár ekkor már kevesebbet ült lovon.

Miután Ferenc József meghalt, az új király, IV. Károly koronázásakor a Királyi Lovarda is szerepet kapott. Annyiban mindenképpen, hogy itt pihent a bécsi udvarban hosszú hónapok alatt betanított ló, amelyre a koronázási ceremónia alatt felült az új király.

A Királyi Lovardát mától a nagyközönség is megcsodálhatja.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.