A beneši megaláztatás gyakorlata a mai napig kihat

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon elmarasztalta Szlovákiát egy a Beneš-dekrétumokra visszavezethető ügyben. Nemzetközi szinten első ízben adtak igazat egy panaszosnak, magánembernek a szlovák állammal szemben ilyen jellegű ügyben. A világ számára így bizonyítottá vált, hogy Szlovákiában a Beneš-dekrétumok alapján ma is sor kerülhet  vagyonelkobzásra. Ezen kívül a döntés rámutat arra, hogy a főügyész jogkörei túl tágak, ami lehetővé teszi a már jogerősen lezárt ügyek politikai manipulációját.

A panaszos ellen, aki egy erdő tulajdonosa Észak-Szlovákiában, 2009-ben indított pert az állami erdővállalat, hogy az erdejét elvegyék tőle, arra hivatkozva, hogy édesapja, akitől az erdőt örökölte, magyar nemzetiségű volt, amiért 1946-ban a Beneš-dekrétumok alapján el kellett volna kobozni tőle az erdőt. Az eljárás során a Bártfai Járásbíróság és az Eperjesi Kerületi Bíróság megállapították, hogy 1946-ban valóban el akarták az édesapától kobozni az erdőt, de erre eljárási hibák miatt akkor nem került sor.

Ezért a bíróságok elutasították az állam keresetét, az ügy 2013-ban jogerősen véget ért. Illetve véget ért volna, ha 2014-ben a szlovák főügyész a már jogerős döntés ellen nem adott volna be egy rendkívüli felülvizsgálati kérelmet, ami alapján a Szlovák Köztársaság Legfelső Bírósága 2015-ben kimondta, hogy mivel a panaszos és a többi alperes felmenői minden kétséget kizáróan magyar nemzetiségűek voltak, ezért a 104/1945 sz. a németek, magyarok, és a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági területének elkobzásáról és mielőbbi elosztásáról szóló rendelet alapján a földjeiket 1946-ban el kellett volna kobozni. A legfelső instancia véleménye szerint, ha nem bizonyítható, hogy ez megtörtént, akkor „az állam szükséges tekintélyének megőrzése érdekében” feltételezni kell, hogy eljárási hibáktól mentesen elkobozták a vagyont.

A Legfelső Bíróság visszautalta az ügyet az elsőfokú bíróságra, hogy ez alapján ismételje meg az eljárást, és fossza meg a panaszost a vagyonától. A Legfelső Bíróság döntése nem adott más lehetőséget az elsőfokú bíróságnak, így az állam elkobozta a panaszos vagyonát.

Kijelenthető tehát, hogy a Beneš-dekrétumokat mielőbb el kell törölni, mert a korábban hangoztatott jogi vélekedés, mely szerint a rendeleteknek mára nincs hatása a jogrendre, nem igaz, ezt a tényt a leírt eset híven bizonyítja.

Az MKP álláspontja szerint teljességgel elfogadhatatlan és megengedhetetlen, hogy a XXI. században, az Európai Unióban, egy olyan döntés következményeként, amelyről a strasbourgi bíróság is kimondta, hogy sérti az igazságos eljáráshoz való jogot, valaki anyagi kárt szenvedjen, az állam a kollektív bűnösségre hivatkozva megfoszthassa jogos örökségétől, a demokratikus jogrendben szinte szent és sérthetetlen, magánvagyonától.

Az MKP sajtóosztálya

Áttörő strasbourgi ítélet a Beneš-dekrétumok ügyében

Történelmi jelentőségű döntés született Strasbourgban. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma egy Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos ügyben marasztalta el Szlovákiát.

A strasbourgi per rávilágított, hogy a szlovák állam szervei a nemzetközi előírások által tiltott kollektív bűnösség elve alapján koboznak el ingatlanokat. Mint a konkrét ügyből kiderült, az állami erdővállalat a panaszos édesapjának magyar nemzetisége alapján akarta elkobozni az erdőt – 64 évvel a dekrétumok megszövegezése után. Felháborító, hogy a Főügyészség és a Legfelsőbb Bíróság a jogfosztás mellett foglalt állást.

– véli Mózes Szabolcs, a Magyar Közösségi Összefogás elnöke.

A szlovák politikusok és jogászok hosszú évek óta arról beszélnek, a dekrétumokat azért nem kell hatálytalanítani, mivel már nem fejtenek ki joghatást. Mától strasbourgi ítélet bizonyítja, hogy ez nem igaz: az állami szervek egy állítólagosan „halott jog” alapján próbálják megfosztani a polgárokat tulajdonuktól.

 – tette hozzá Mózes Szabolcs.

Az ügy részletes háttere: egy északkelet-szlovákiai erdő tulajdonosa ellen a szlovák állami erdővállalat 2009-ben indított pert, a hatóságok szerint ugyanis a tulajdonos magyar nemzetiségű édesapjától 1946-ban el kellett volna kobozni az erdőt. Az állam első- és másodfokon is elveszítette a pert, a Főügyészség 2014-ben mégis egy rendkívüli felülvizsgálati kérelemmel élt. Ennek következtében a Legfelsőbb Bíróság 2015-ben kimondta: mivel a panaszos felmenői magyar nemzetiségűek, a Beneš-dekrétumok alapján földjeiket el kellett volna kobozni. A bíróság érvelése alapján az államnak utólag is érvényesítenie kell az ingatlan elkobzását. A strasbourgi bíróság keddi történelmi jelentőségű ítéletével megállapította a panaszos igazságos eljáráshoz való jogának megsértését.