Zsitvabesenyő

A község a Kisalföld északi részén, az Alsó-Nyitramente kistájon, a Zsitva jobb partján fekszik, Érsekújvártól 15 km-re északkeletre, Udvardtól 6 km-re északra, Verebélytől 25 km-re délre, a Zsitva völgyében haladó 511-es út mentén. Mellékút köti össze Újlóttal (6 km). Délnyugatról Érsekújvár, délről Udvard és Kisbaromlak, keletről Újlót, északról Ohaj, északnyugatról pedig Nagysurány határolja. Déli határa egyben Bars és Komárom megyék történelmi határát alkotja, nyugati határa pedig Bars és Nyitra megyék határát.

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után a Verebélyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Ekkor csatolták az újonnan létrehozott Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyéhez és egyben az Érsekújvári járáshoz. 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához és a Verebélyi járáshoz, majd az 1949-1960 között a Nagysurányi járáshoz tartozott, 1960-tól az Érsekújvári járáshoz tartozik. Területe (17,10 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Zsitvabesenyő a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik, az összefüggő magyar nyelvterület északi szélén. 1910-ben 1545, 1921-ben 1569, 1939-ben pedig 1699, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. A második világháború utáni lakosságcserével szlovákokat telepítettek a községbe. 1991-2011 között a lakosságszám csaknem egytizedével csökkent (1877-ről 1695 főre), ezzel párhuzamosan a magyar többségű településen a szlovák nemzetiségűek aránya 18 %-ról 27,6 %-ra nőtt az asszimiláció következtében. A lakosság túlnyomó többsége (94,3 %) római katolikus vallású.

Az ősi besenyő település már a pápai tizedszedők korai összeírásában is szerepel, így 1075-ben, I. Géza királynak a garamszentbenedeki bencés apátságot megalapító oklevelében mint a királyi udvarnokok egyik települését említik először. A 14. század másik felében Barachkai János volt a birtokosa, aki a garamszentbenedeki apátságnak hagyományozza. Ekkor a község neve Bessenew alakban fordul elő. 1565-ben Miksa király az esztergomi káptalannak adományozza. A török korban a fegyveres dúlások miatt Zsitvabesenyő is sokat szenvedett, több elpusztult telekkel írták össze. A török világ emlékét őrzi Törökdomb nevű dűlője is. Birtokosa később az esztergomi káptalan lett. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, illetve 1938–45 között újra visszatért Magyarországhoz. A második világháborút követően 24 magyar családot (115 főt) Magyarországra toloncoltak. A 20. században első felében lótenyésztéséről, míg másikban zöldségtermesztéséről volt ismert. 2006-ban megszűnt magyar alapiskolájának felső tagozata.

A községben magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola és óvoda működik. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1745-ben épült barokk stílusban, 1809-ben klasszicista stílusban alakították át.