Stósz - fürdő

Štós - kúpele
Tszf. magasság: 516 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04426
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Gömör Szepesi-érchegység, Rozsnyói-hegység - Északnyugati-Kárpátok, Gömör Szepesi-érchegység, Kassai-hegység 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

Stószfürdő a község központjától 4 km-re északra, Szomolnoktól 13 km-re keletre, a Kassai-hegység (Szomolnok-Kassai-hegycsoport) nyugati részén, a Stószi-hegy (Štósky vrch, 865 m) déli oldalán, 620 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, az 548-as út Stószt Szomolnokkal összekötő szakasza mentén. A Stósz központjától kétszáz méterrel magasabban fekvő fürdőhelyet kiterjedt parkerdő veszi körül, mely észak felé a Kassai-hegység fenyveseiben folytatódik.

Közigazgatás

Stósz község településrésze, soha nem volt önálló község, területe a stószi kataszterhez tartozik.

Népesség

2011-ben 57 állandó lakosa volt, itt élt a község népességének 7,7 %-a.

Történelem

Az 1883-ban megnyitott stószi hidegvízgyógyintézet 7 üdülőből (110 szobával) és több magánvillából állt. A legkevésbé drága magyarországi üdülőhelyek közé tartozott, sokan látogatták Budapestről, Kassáról és a Bácskából. 1889-től rendelkezett állandó fürdőorvossal. Népszerűségét növelte, hogy itt dolgozott a kor híres fürdőorvosa, Czirfusz Dezső, de praktizált itt 1911-ben Csáth Géza is. A fürdő hatására fejlődött ki a térségben egyedülálló, a hegyvidéki nyaralóépítészetet imitáló stószi villaépítészet is. A második világháború után elsősorban bányászok rehabilitációs központjaként működött, az 1970-es években új szállodát is építettek itt, melyet a rendszerváltás után privatizáltak.

Mai jelentősége

Népszerű klimatikus gyógyfürdőhely, melynek vizét elsősorban légúti és idegrendszeri megbetegedések gyógyítására használják. Jézus Szívének szentelt római katolikus kápolnája 1949-ben épült modern stílusban. A 19. század végi fürdőépületek és villák (Pozsony-pavilon, Bányász-pavilon, Komporday-pavilon, Komporday-villa, régi kuglizó) egy része máig fennmaradt.