Rátkapuszta

Rátkapuszta a Karancsvidék kistájon, a Bábi-patak völgyében, 217 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Fülektől 4 km-re délnyugatra, Losonctól 17 km-re délkeletre, a 350 méter magas Haraszt-hegy (Chrastie) nyugati lábánál. Jellegzetes szórványtelepülés, a Báb-völgyben hosszan elnyúló házcsoportokkal. Központja a korábbi Alsórátkapuszta és Cservölgypuszta helyén kialakult Rátkapuszta (Ratka), ahol a község népességének mintegy fele él. A községközponttól 3 km-re északkeletre találjuk Felsőbábipusztát (Horná Baba), 2,5 km-re délre pedig Sikópusztát (Šikov). Határa 193-363 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő terület, legmagasabb pontja a Felsőbábipuszta fölé magasodó Hargics-hegyen (Veľké Hradište) található. 2010-ben területének 44,8 %-át erdő (565 ha), 40,7 %-át rét és legelő (513 ha), 8,0 %-át (101 ha) pedig szántóföld foglalta el. A községet a 2656-os út köti össze Felsőbábipusztán keresztül Terbeléddel (8 km), a 2673-as út Fülekkel, a 2653-as út pedig Sikópusztán keresztül Csákányházával (6 km). Nyugatról Fülekpilissel, északnyugatról Terbeléddel, északról Fülekkovácsival, keletről Fülekkel és Fülekpüspökivel, délről pedig Ragyolccal és Csákányházával határos.

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1955-ben alakult a korábban Csákányházához tartozó Rátkapuszta és Sikópuszta (a mai község területének mintegy 60 százaléka) önállósításával, melyhez 1960-ban a korábban Terbelédhez tartozó Felsőbábipusztát (a községterület mintegy 40 %-a) is hozzácsatolták. Elődközségei közül Csákányháza 1913-ig Nógrád vármegye Füleki, majd Losonci járásához tartozott, Terbeléd pedig a Losonci járáshoz. A csehszlovák közigazgatásban mindkét község a Losonci járáshoz tartozott 1951-ig, ekkor Csákányházát az újra létrehozott (1960-ig) Füleki járáshoz csatolták. 1938-1945 között mindkét községet visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Rátka község 1955-1960 között a Füleki járáshoz, majd 1960 után a Losonci járáshoz tartozott. Területe 2011-ben 12,60 km² volt.

Rátkapuszta népessége 2011-ben 340 fő volt, melynek túlnyomó többsége (85,3 %) szlovák nemzetiségű volt, a magyar nemzetiségűek aránya 4,1 % (14 fő) volt, a lakosság csaknem egytizede (9,4 %) pedig nem nyilatkozott nemzetiségéről. Az 1920-30-as években szlovák kolonistákkal benépesült község szlovák etnikai szigetet alkot az észak-nógrádi magyar nyelvterületen belül. A lakosságszám alakulása az 1970-2001 közötti időszakban nagyfokú stabilitást mutat (1970-ben 332, 1980-ban 334, 1991-ben 333 lakosa volt), 2001-2017 között azonban már 13,6 százalékos csökkenés (352 főről 304 főre) figyelhető meg. 2011-ben a község népességének 76,2 %-a római katolikus vallású volt, 9,7 %-a pedig felekezeten kívüli. Ugyanebben az évben a népesség 48,5 %-a (165 fő) élt Rátkapusztán, 28,0 %-a Sikópusztán (95 fő), 23,5 %-a pedig Felsőbábipusztán (80 fő). Népsűrűsége alacsony, 2011-ben 27,0 fő/km² volt.

Felső- és Alsórátkapuszta helyén már a középkorban állandó település állt, melyeket 1435-ben Felsewrathka, illetve Alsorathka néven említenek. Felsőbábipuszta Baba település része volt, mely már 1246-ban feltűnik az okiratokban; 1342-ig Széchenyi Tamás birtoka volt, majd Zagyvafő várához tartozott. A 19. századi térképeken Alsó- és Felsőrátkapuszta, Sikópuszta és Felsőbábipuszta már lakott helyként, mint puszták szerepeltek. Fényes Elek monográfiájában (1851) a két Rátkapuszta 17, Felsőbábipuszta pedig 40 római katolikus vallású lakossal szerepeltek. Shvoy Miklós vármegye-monográfiájában (1874-75) Rátkapuszta földjét agyagosnak és csak rozst termőnek, Felsőbábipusztáét és Cservölgypusztáét jó búzatermőnek, Sikópusztáét pedig rendkívül szegénynek írja le. Az első világháborút követő csehszlovák földbirtokreform során szlovák telepesek vásároltak földet Stefányi gróf és Wöhl nagybirtokosok korábbi birtokain. Az első tíz család Gyetva környékéről és Málnapatakról érkezett és 1929-ben telepedett itt le. 1930-ban már népiskola is működött Felsőrátkapusztán. 1938. novemberétől 1945. januárjáig a területet visszacsatolták Magyarországhoz. 1945 után újabb szlovák telepesek érkeztek ide. Rátkapuszta 1955. április 15-én alakult önálló községgé, 1960-ban pedig hozzácsatolták Felsőbábipusztát is, kialakítva így a község mai területét. 1957-ben megalakult mezőgazdasági szövetkezete. 1969-ben kultúrház és szövetkezeti lakások létesültek Rátkapusztán. 1977-ig négyosztályos szlovák tannyelvű alapiskola, 1995-ig pedig óvoda is működött a községben. A Rátkapuszta és Fülek határánál emelkedő Haraszt-hegyen 1886-tól az 1990-es évekig bazaltbányászat folyt. A község címerét és zászlaját 2005-ben fogadták el. 2011-ben a község határában golfpályát létesítettek.

A mezőgazdasági jellegű aprófaluban sem alapiskola, sem óvoda, sem templom nem található. Határában 2010-12 között napkollektoros erőművet létesítettek.