Nyitragerencsér

Nitrianske Hrnčiarovce
község
magyar lakosság 1910
88%
951
magyar lakosság 2021
14%
305
Népesség: 2 041
Terület: 9,95 km²
Tszf. magasság: 204 m
Körzethívószám: +421 (0) 37
Irányítószám: 95101
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Zoboralja - Északnyugati-Kárpátok, Elő-Fátra, Tribecs-hegység - Északnyugati-Kárpátok, Elő-Fátra, Tribecs-hegység 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nyitra vármegye Nyitrai járás kisközség

A község a Zoboralján, a Tribecs-hegység legdélibb részét alkotó Zobor-hegy (587 m) déli lábánál fekszik, Nyitra központjától 3,5 km-re északkeletre. A 20. század második felében egybeépült a szomszédos Nyitra Zobor városrészével. Keresztülhalad rajta a Nyitrát Alsócsitáron keresztül Kolonnal összekötő, a Zobor lábánál haladó mellékút, valamint a 65-ös országút Nyitrát Aranyosmaróttal összekötő szakasza. Határának legdélibb részét az R1-es gyorsforgalmi út is érinti. Nyugatról Nyitra, délnyugatról Kislapás, keletről Pográny, északkeletről Alsócsitár, északról pedig Podhorany községekkel (Menyhe kataszterével) határos. Északi határát a Tribecs-hegység gerince alkotja. Területének mintegy egyötödét erdő borítja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás). 1974-1990 között Nyitrához csatolták. Kataszteri területének 9,2 %-át a 1974-ben Nyitra javára elveszítette, ezzel területe 10,96 km²-ről 9,95 km²-re csökkent.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron, a zoboraljai magyar nyelvsziget peremén fekszik. A huszadik század elején még túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosságú volt, 1910-ben 1077, 1921-ben 1154, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1910-ben 11,6 %, 1921-ben 23,9 % volt. 1991-re a lakosság relatív többsége már szlovák nemzetiségű volt, 1991-2011 között 21,2 %-al nőtt lakosságszáma (1585-ről 1921 főre), nagyrészt a Nyitráról ideköltözők révén, ezzel párhuzamosan a magyar nemzetiségűek aránya 47,4 %-ról 21,6 %-ra zuhant. A lakosság túlnyomó többsége (80,4 %) római katolikus vallású. Egyetlen külterületi lakott helyén, Malántán 2011-ben 26 állandó lakos élt (az összlakosság 1,4 %-a).

Történelem

1113-ban a Zobori oklevélben Grnczar néven említik először. Neve a szláv grnčar (= fazekas) főnévből származik. A középkorban a nyitrai püspökség, majd egy ideig az esztergomi káptalan birtoka volt. 1570 körül egy török rajtaütés során teljesen elpusztult, melyet újabb támadások követtek 1576-ban és 1588-ban. 1664-ben mindössze 50 lakosa volt. 1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított. 1752-ben 71 család élt a faluban, főként állattenyésztéssel, méhészkedéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak. 1787-ben 72 háztartásban 492 lakosa volt, 1828-ra ez a szám 82 házra és 557 lakosra emelkedett. 1831-ben és 1873-ban a kolerajárvány szedett számos áldozatot a községben. A 20. század elején Kodály Zoltán népdalgyűjtő útján járt a községben. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták. 1932-es nagy tűzvész pusztított itt. 1939-45 között a fasiszta Szlovák Államhoz csatolták. Nyitra közelsége e település fejlődésére is erősen hatott, 1974-ben Nyitra városrésze lett, ugyanebben az évben megszüntették a magyar nyelvű iskolát és óvodát és ez felgyorsította a magyar lakosság asszimilációját. 1990-ben újra önálló községgé alakult. Malántát 1113-ban említik először oklevelek, mint a zobori apátság birtokát, 1344-től a gímesi uradalomé. A 14. századtól kettészakadt Alsó- és Felsőmalántára, majd a török harcok idején mindkét falu elpusztult. Később pusztaként települtek újjá, a 18. században még Tormoshoz tartoztak, a 19. században már Gerencsérhez. Alsómalánta a Zamoyszki-család, Felsőmalánta pedig a nyitrai püspökség birtoka volt 1947-ig.

Mai jelentősége

A szőlőtermesztéséről híres, Nyitra szuburbiájának számító községben szlovák alapiskola működik. Szent Györgynek szentelt római katolikus temploma 1774-ben épült barokk stílusban, akárcsak az Ocskay-kúria, mely mai alakját 1908 ota viseli és az alapiskolának ad otthont. A Malántán található Zamoyszky-kastélyt klasszicista stílusban emelték a 18. század végén. Rockmúzeumát 2011-ben létesítették.