Mokcsa

Mokča
magyar lakosság 1880
97%
201
magyar lakosság 1910
99%
205
Tszf. magasság: 102 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 07901
Természeti tájbeosztás: Nagyalföld, Felső-Tisza-síkság, Ungi-sík 1918 előtti vármegye, járás, rang: nem önálló település

Ld. Mokcsamogyorós

Közigazgatás

1913-ig önálló kisközség (Ung vármegye, Nagykaposi járás), ekkor Kerésszel egyesítették Mokcsakerész néven (1960-tól Mokcsamogyorós része).

Népesség

1910-ben 207, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt.

Történelem

Mokcsa nevét – "Mokcha" írásmódban –1330-ban említik először. Mokcsa ősi birtokosai a Mokcsayak voltak, akik a Haraszty nemzetségből származtak. A Mokcsayak első ismert őse Cserény volt 1200 körül. Fia, Cseme, 1266-73 közt az Ung megyei hadak hadnagya már az egész Mokcsát birtokolta. A 14. században Cseme leszármazottai Mokcsán kívül további községeket, többek közt Kisrát, Homot, Pinkócsot, Kerészt, Mátyócot és Iskét birtokolták. A Mokcsayak és a falu népe a 16. században református hitre tértek és az ellenreformáció idején is ellenálltak a rekatolizálásnak. Ekkoriban a környék templomuktól megfosztott reformátusai is ide jártak istentiszteletre. Mokcsa a 17. században Bercsényi-tulajdon, és az ungvári uradalomhoz számítják hosszú időn keresztül. A mokcsai állami népiskola 1872-ig református felekezeti iskolaként működött, majd községi iskola lett. 1910-ben a falutól délre megépült az Ungvár-Vaján vasútvonal, melynek egyik megállóhelye Mokcsa lett. 1913-ban a már teljesen egybeépült Mokcsa és Kerész községeket Mokcsakerész néven egyesíteték.

Mai jelentősége

Ld. Mokcsamogyorós