Kiskereskény

Malé Krškany
magyar lakosság 1910
29%
72
magyar lakosság 1921
31%
71
Tszf. magasság: 164 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 93501
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Honti-medence, Ipolymenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

Ld. Kereskény

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Kereskény településrésze és két kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Báti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járás része volt. 1939-45 között a Szlovák Államhoz tartozott (Garammenti megye, Újbányai járás). Területe (6,96 km²) Kereskény határának 40,9 %-át alkotja, az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

2011-ben 406 lakosa volt, itt élt Kereskény népességének 52,1 %-a; Nyúlvölgyön élt Kiskereskény lakosságának egynegyede (108 fő). 1880-ban 179, 1910-ben 246, 1921-ben 232, 1930-ban 238, többségében szlovák nemzetiségű lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején még vegyes szlovák-magyar lakosságú falu magyarsága a kettős identitás megszűnésével 1930-ra nagyrészt asszimilálódott. 1910-ben lakosságának 29,3 %-a, 1921-ben 30,6 %-a, 1930-ban már csak 7,6 %-a (18 fő) volt magyar nemzetiségű. 1921-ben lakosságának 73,3 %-a római katolikus, 24,1 %-a pedig evangélikus vallású volt.

Történelem

Kiskereskényt 1329-ben „Kyuskereskyn”, 1358-ban „Keresken”, 1461-ben pedig „Kys Keresken” néven említik. A 15. században a szomszédos Nagykereskénnyel együtt Léva várának birtoka volt. 1715-ben a faluban 2 kúriát és 7 háztartást írtak össze. A 18. században az Agárdy, a 19. században a Zmeskall és Majláth családok voltak fő birtokosai. 1828-ban 35 háza és 217 lakosa volt, lakói főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1890 környékén Mailáth Imre vízimalmot építtetett a Szikincén (Pálov mlyn). 1920-ig Hont vármegye Báti járásához tartozott. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták. A csehszlovák földbirtokreform során több család telepedett le Nyúlvölgynél, ahol korábban egy vendégfogadó állt. 1939. márciusától 1945-ig a fasiszta szlovák bábállam határközsége volt, a szomszédos Léva már Magyarországhoz tartozott. Kastélyát 1953-ban szociális otthonná alakították. 1960-ban egyesítették Nagykereskénnyel Kereskény (Krškany) néven.

Mai jelentősége

Kiskereskény területén található az egyesített Kereskény községi hivatala.Határában egy multinacionális cég (Enpay) villamosgépipari (transzformátor-alkatrészek gyártása) termelést folytató telephelye található. Kastélyát a 19. század elején klasszicista stílusban építették, ma szociális otthonként működik.