Kassaolcsvár

Kassaolcsvár a Tarca (Torysa) völgyében, az Alsó-Tarca-dombság erdős dombvidékének nyugati lábánál, a Tarca bal partján, 193 méteres (határa 187-346 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 9 km-re keletre, Gálszécstől 27, Magyarbődtől 8 km-re nyugatra, a sárosi Kecertől pedig 14 km-re délnyugatra. Belterületét a már a 18. században egybeépült Alsóolcsvár és a tőle északra fekvő Felsőolcsvár falvak alkotják. Külterületi lakott helye nincs, de határában két helyen is találhatóak kiterjedt hétvégi házas üdülőövezetek (a Tarca jobb partjának közelében, Felsőolcsvár és Izdoba határánál /Giradi/; illetve az Olcsvári-patak bal partján, a község központjától 1,5 km-re keletre /Luzsiki, Zatki/). Határának keleti kétharmadát az Alsó-Tarca-dombság lomboserdőkkel (Olcsvári-erdő, Kapitulský les) és gyümölcsösökkel borított dombjai (Gerengely-hegy, Kapáshegy) foglalják el, itt találjuk legmagasabb pontját is (Prosiská, 346 m). Nyugati egyharmada a Tarca két partjára kiterjedő sík, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület. 2010-ben területének 55,6 %-át szántóföld (482 ha), 12,0 %-át erdő (104 ha), 9,9 %-át gyümölcsös (86 ha), 7,8 %-át rét és legelő (68 ha), 7,5 %-át pedig beépített terület (65 ha) foglalta el. A gyümölcsösök aránya kiugróan magas, a Kassa-környéki járás községei közül a legnagyobb, a község központjától keletre (Szőlő, Scsepnik, Rövidke) és délkeletre (Komlóskert) találjuk őket. Kassaolcsvárt érinti a 19-es (korábban 50-es) országos főút Kassát Nagymihállyal összekötő szakasza, mely a falutól 4 km-re keletre, Kassaolcsvár és Györgyi határánál (Galogoviszko-hegy, 332 m) halad át a dombság gerincén az Ósva völgye felé. A községet a 3325-ös út köti össze észak felé Rozgonyon (2 km) keresztül Budamérrel (8,5 km), déli irányban Beszter (3,5 km) felé számozatlan mellékút teremt összeköttetést. Rással (3,5 km) a 19-es főútról leágazó 3324-as út köti össze. Délről Izdobabeszter (Izdoba és Beszter katasztere), délkeletről Ósva, keletről (rövid szakaszon) Györgyi, északról Rozgony és Rás községekkel, nyugatról pedig Kassaújfalu kassai városrésszel határos. Északi határának nagy részét az Olcsvári-patak (Oľšiansky potok), Izdobával közös határának egy részét a Tarca képezi.

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1944-ben jött létre Alsó- és Felsőolcsvár községek egyesítésével. Elődközségei 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartoztak, majd a csehszlovák közigazgatásban is a Kassai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták őket (Sáros-Zemplén megye, Eperjesi járás). Az egyesített község 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. Elődközségeinek területe 1910-21-ben összesen 8,35 km² volt (Alsóolcsvár 3,68 km², Felsőolcsvár 4,67 km²). 1968 után Kassaújfalu határának egy részét (a Giradi és a Berek alatt dűlőket) Kassaolcsvárhoz csatolták, területe ezzel 32 hektárral (3,8 százalékkal) nőtt. A község 8,67 km²-es területe két kataszteri területre (Alsóolcsvár – 3,71 km², Felsőolcsvár – 4,96 km²) oszlik.

A községnek 2011-ben 1211 lakosa volt, melynek 78,6 %-a volt szlovák és 7,5 %-a roma nemzetiségű (9,5 %-a roma anyanyelvű), 12,8 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségéről. 1991-ben a lakosság 3,8 %-a, 2001-ben pedig 8,4 %-a vallotta romának magát, ugyanakkor 2013-ban a lakosság 28,9 %-a a roma etnikumhoz tartozott. A romák nagy része szegregáltan, a belterület északnyugati (Felsőolcsvár nyugati) részének utcáiban él. A község a történelmi szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, déli szomszédja, Beszter a 20. század elején még részben magyar lakosságú volt. Alsó- és Felsőolcsvár a 20. század elején egyaránt túlnyomórészt szlovák lakosságú volt, a magyar nemzetiségűek aránya 1921-ben Alsóolcsváron 6,0 % (15 fő), Felsőolcsváron pedig 5,0 % (19 fő) volt. 2011-ben a lakosság 72,9 %-a volt római katolikus, 4,4 %-a református, 2,7 %-a evangélikus és 2,6 %-a görög katolikus vallású, 13,2 %-a pedig nem nyilatkozott felekezeti hovatartozásáról. Alsóolcsváron 1880-ban a lakosság 11,4 %-a, 1921-ben 12,4 %-a görög katolikus, 10,5, illetve 14,3 %-a pedig református vallású volt, Felsőolcsváron a reformátusok aránya 1880-1921 között 14,4 %-ról 7,9 %-ra csökkent. Elődközségeinek összlakossága 1880-1921 között 630-716 fő között változott, 1921-1940 között csaknem egynegyedével, 630 főről 773 főre nőtt. Az 1980-as években még csökkenő népességű Kassaolcsvár lakosságszáma 1991-2017 között csaknem másfélszeresére nőtt (895 főről 1285 főre). A növekedés üteme az 1991-2001 közötti időszakban volt a leggyorsabb (895 főről 1119 főre), az ezredfordulás után lelassult, 2001-2011 között 92, 2011-2017 között pedig 74 fővel gyarapodott a lakosság száma. 2011-ben a község népességének 42,1 százaléka (510 fő) élt Alsóolcsvár és 57,9 százaléka (701 fő) Felsőolcsvár településrészeken. A község népsűrűsége (2011-ben 148,2 fő/km²) a járási átlag csaknem kétszerese.

Alsóolcsvár első írásos említését 1288-ból találjuk „Olchwar” alakban. Neve szláv eredetű személynévből (Ovcsár – ovčiar – juhász) származik. A települést a 13. században német telepesek alapították. 1303-ban a szalánci váruradalom része lett, ekkor szakadt el tőle a széplaki apátság birtokába került Felsőolcsvár. 1330-ban „Ochuar” néven említik. 1337-ben már templomos helyként szerepelt a pápai tizedjegyzékben, mely Olcsvár István nevű papját is név szerint említi. Ekkor Drugeth Vilmos birtokában volt. 1427-ben 13 portája adózott. Az Alsóolcsvár névváltozat 1555-ben bukkant fel először „Also Olczwar” alakban. 1598-ban 21 porta volt a faluban. A 17. századtól szlovák többségű település. 1746-ban 86 lakosa volt. A 18. század végén a Zombory, a 19. század közepén a Zombory és Olcsváry családok voltak fő birtokosai. 1828-ban 46 háza és 378 lakosa volt. 1851-ben 333 lakosából 224 volt római katolikus (66,4 %), 54 evangélikus (16,2 %), 41 református (12,3 %) és 17 izraelita vallású (5,1 %). 1880-ra az evangélikusok aránya 3,8 %-ra csökkent, ugyanakkor a görög katolikusok már a lakosság több, mint egytizedét (11,4 %) tették ki. 1880-ban 315, 1890-ben 307, 1900-ban 274, 1910-ben pedig 243 lakosa volt. 1890-ben 55 ház volt a faluban. A 19. század végén és a 20. század elején számos lakosa kivándorolt a tengerentúlra. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 251 lakosa volt. 1938 novemberében az első bécsi döntés az új csehszlovák-magyar határt Alsó- és Felsőolcsvár, valamint a Magyarországhoz csatolt Izdoba és Beszter, illetve Kassaújfalu között húzta meg, ezzel a két Olcsvár határközséggé vált. 1939 márciusától 1945 januárjáig a fasiszta szlovák bábállamhoz tartozott. 1940-ben 55 háza és 283 lakosa volt. 1942-ben a két Olcsvár zsidónak nyilvánított lakosait (1940-ben Alsóolcsvárnak 13, Felsőolcsvárnak 8 izraelita vallású lakosa volt) koncentrációs táborba hurcolták. 1944-ben a szlovák közigazgatásban egyesítették Felsőolcsvárral Košické Oľšany néven. Felsőolcsvár a középkori Olcsvár falu határában jött létre azon a földön, mely 1303-ban a széplaki bencés apátság birtokába került. 1427-ben 18 portája adózott. 1598-ban 16 porta volt a faluban. A 17. században lakosságának többsége már szlovák anyanyelvű volt. Lakói 1550 körül evangélikus hitre tértek. 1555-ben „Felsew Olchwar”, 1630-ban „Felsew Oczuar” néven említik, ekkor ½ jobbágy és ¼ zsellérportája adózott. 1715-1720-ban 5 lakott porta volt a községben, 1746-ban már 99 lakosa volt. Római katolikus egyházközségét 1734-ben alapították újra, a templomot 1749-ben vették vissza az evangélikusoktól. Új, Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templomát a 14. századi régi templom helyén 1810-ben építették. 1828-ban 58 háza és 379 lakosa volt. 1851-ben 295 lakosának háromnegyede (223 fő) egynegyede (71 fő) református vallású volt. A reformátusok aránya 1880-ra 14,4 százalékra csökkent. 1880-ban 367, 1890-ben 390, 1900-ban 442, 1910-ben pedig 405 lakosa volt. 1890-ben 65 ház volt a faluban. A 20. század elején számos lakosa kivándorolt a tengerentúlra és csapások sorozata érte a községet: 1910-ben a jégverés a termés nagy részét elpusztította, 1911-ben a marhavész miatt hat hónapra karanténba került, 1912-ben tűzvész, majd 1914-ben tífuszjárvány pusztított. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 379, 1930-ban 463 lakosa volt. 1927-ben gőzmalom létesült a községben. 1939 márciusától 1945 januárjáig határközségként a fasiszta szlovák bábállamhoz tartozott. 1940-ben 86 háza és 490 lakosa volt. 1944-ben a szlovák közigazgatásban egyesítették Alsóolcsvárral Košické Oľšany néven. Az egyesített község hivatalos neve 1948-69 között Košické Olšany volt. Az új nevet mesterségesen konstruálták téves etimologizálással, tulajdonképpeni értelme „égererdőlakók”. Mezőgazdasági szövetkezetét 1959-ben alapították meg. A szövetkezet 1979-86 között nagyüzemi gyümölcsöst létesített a község határában. Az államszocializmus idején takarmánykeverő üzem is létesült Kassaolcsváron. 1970-ben 884, 1980-ban 967, 1991-ben pedig 895 lakosa volt. A község címerét és zászlaját 2004-ben fogadták el. 2001-ben 1119, 2011-ben 1211, 2017-ben pedig 1285 lakosa volt. 2017-ben megkezdődött az R2-es gyorsforgalmi út (a kassai körgyűrű része) Saca-Kassaolcsvár szakaszának építése a község határán keresztül.

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1810-ben épült klasszicista stílusban a régi középkori templom helyén. 1875-79-ben és 1911-ben felújították.