Hideghét

Hideghét a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz északnyugati részén fekszik, Dunahidas központjától 2,5 km-re délkeletre, Féltől 3,5 km-re délnyugatra, Dénesdtől 6 km-re északkeletre, a Pozsonyt Dunaszerdahellyel összekötő 572-es út mentén. Mellékutak kötik össze Féllel és Dénesddel.

1947 óta Dunahidas településrésze és két kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd Fél községhez csatolták és annak részeként Csehszlovákia Somorjai járásához tartozott 1938-ig. 1938-ban határtelepüléssé vált, 1945-ig a Szlovák Államhoz tartozott, így elszakadt a Magyarországhoz csatolt Féltől és egyben a Pozsonyi járáshoz került. 1947-ben Dunahidashoz csatolták. Területe 4,15 km², Dunahidas területének 21,8 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

1910-ben 123, túlnyomórészt magyar nemzetiségű (86,1 %) lakosa volt, de 16 német lakosa (13 %) is volt. Dunahidashoz való csatolását követően számos szlovák család költözött ide. 2011-ben 142 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 6,6 %-a.

Első írásos említése 1283-ból származik (Vtiheth). A 14. században az esztergomi érsekség, a 16. században a Török-, a 17. században a Maholányi-család birtoka volt, később a Jessnák, Balassa és Hideghéthy-családnak volt itt birtoka. 1828-ban 26 háza és 189 lakosa volt. 1920-ban Csehszlovákiához került, egyben közigazgatási önállóságát elveszítve Félhez csatolták, ahová 1938-ig tartozott. Az akkor még többségében magyarok lakta falut 1947-ben Dunahidashoz csatolták.

A Hideghéthy-család kastélya a 17. században épült.