Hernádtihany lakótelep

Sídlisko Ťahanovce
településrész
magyar lakosság 1991
3%
377
magyar lakosság 2021
2%
406
Népesség: 22 735
Terület: 8,26 km²
Tszf. magasság: 259 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04013
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Hernád-völgy - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Tarca-dombság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassa tjv. nem létezett

A Tihanyi-lakótelep (v. Téhányi-lakótelep) Kassa központjától 6 km-re északkeletre, az Alsó-Tarca-dombság délnyugati részén, 270 méteres (határa 208-408 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik. Teljesen egybeépült névadójával, az 1968-ban Kassához csatolt korábbi községgel, a tőle nyugatra fekvő Hernádtihannyal (Téhány). Területének több mint kétharmadát (2010-ben 68,5 %-át, 566 hektárt) erdő borítja, a beépített területek egyhatodát (17,8 %) foglalják el. A kizárólag panelházakból álló Tihanyi-lakóteleptől (Skalky, Ťahanovce I.-II.) 3 km-re északkeletre található a Monokpatak (Mončí potok) hétvégi házas településrész. Az Alsó-Tarca-dombság kiterjedt erdei tartoznak a városrész kataszteréhez, melynek legmagasabb pontja a 408 méter magas Viničná-domb, ahol egy régi agyagbánya is található. Határa délnyugaton egészen a Hernád bal parti töltéséig, északkeleten a régi Kassa-Eperjes országút „Chvalabohu” néven ismert „hágójáig” nyúlik. Nyugaton Hernádtihany és Kassa-Észak, délről Dzsungel, délkeletről és keletről a Dargói Hősök-lakótelep kassai városrészekkel, északról pedig Budamér községgel határos. Keleti határa a Monok-patak (Moňok) és az annak völgyében futó PR3-as gyorsforgalmi út mentén húzódik, déli határát az 547-es út (Hlinka utca) alkotja. A városrészt 11 buszjárat kapcsolja össze Kassa többi részével.

Közigazgatás

1990. október 1. óta Kassa önkormányzattal rendelkező városrésze, 1996 óta a Kassa-I. járás részét alkotja. Területének nagy része korábban Hernádtihany község (1968 óta Kassa városrésze) külterülete volt, északkeleten hozzá csatolták Budamér határának egy részét, délnyugaton pedig már korábban is Kassa külterületéhez tartozó határrészeket. Területe 2011-ben 8,26 km² volt.

Népesség

A Tihanyi-lakótelep a város legújabb lakótelepe, melynek építése csak az 1990-es években fejeződött be. Népessége mára nyolcszorosan meghaladja Hernádtihanyét. Kassa népesebb városrészei közé tartozik, 2011-ben 23 250 lakosa volt, itt élt a város összlakosságának 9,7 %-a. Ekkor népességének 76,3 %-a vallotta magát szlovák, 2,0 %-a (466 fő) magyar nemzetiségűnek (2,4 %-a – 563 fő – magyar anyanyelvűnek), 17,8 %-a nem nyilatkozott nemzetiségéről. 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 2,8 %-ról 2,0 %-ra csökkent, száma ugyanakkor kismértékben nőtt (az 1991-es 377 főről 2001-re 544-re, majd 2011-re 466-ra csökkent). Az 1990-es években kétharmadával gyarapodott népessége (1991-2001 között 13 433 főről 22 522 főre), 2001-2011 között még 3,2 %-os gyarapodás figyelhető meg, 2011-2017 között ezt már 3,9 %-os fogyás (23 250 főről 22 340 főre) váltotta fel. 2011-ben a városrész népességének 44,8 %-a volt római katolikus, 6,6 %-a görög katolikus, 3,1 %-a evangélikus és 2-2 %-a református illetve ortodox vallású, 19,8 %-a pedig felekezeten kívüli. A Tihanyi-lakótelep népsűrűsége 2011-ben a kassai átlag több mint két és félszerese, 2815 fő/km² volt.

Történelem

A mai Tihanyi-lakótelep területe az 1980-as évekig Hernádtihany külterülete volt. Legrégebbi építménye az 1710-11-es pestisjárvány után (más források szerint a 17. század közepén) emelt reneszánsz stílusú képoszlop a régi Kassa-Eperjes országút mentén. Részben területén zajlott (a Chvalabohunál) 1848. december 11-én a budaméri ütközet, melynek lengyel hősi halottait a képoszlopnál temették el. A 19. század végén katonai lőtér is üzemelt a mai városrész területén. Az 1881-ig Sáros, majd Abaúj-Torna vármegyéhez tartozó Hernádtihany községet 1968-ban csatolták Kassához. A mai városrész külterületén (a Viničná-hegytől északra) keresztül húzódott 1881-1920 között Abaúj-Torna és Sáros vármegyék határa (északkeleti határrésze a Sáros megyei Budamérhez tartozott), majd 1938-1945 között az államhatár Magyarország és Szlovákia között. Kassa legfiatalabb városrészeként 1984. május 18-án tették le alapkövét. A korábbi Kőtető, Irtvány, Kis-Rusov és Nagy-Rusov dűlők helyén 1984-1989 között tartott az új lakótelep építésének első, 1991-1993 között pedig második szakasza. A városrészben a sugárutakat a kontinensekről, az utcákat pedig Európa és a Szovjetunió fővárosairól nevezték el. Az első panelházakat 1987-ben adták át. 1990-től a Tihanyi-lakótelep saját önkormányzattal rendelkező városrésszé vált. A lakótelep építésének harmadik szakasza 1997-ben szakadt meg. 1999-ben adták át a városrész új önkormányzati hivatalát. 1993-2009 között a városrész határában, a volt magnezitgyár melletti Demeter dűlőben jött létre Kassa egyik legnagyobb illegális cigánytelepe, ahol 2009-ben mintegy 500-an laktak.

Mai jelentősége

A városrész elsősorban lakófunkciókat lát el, a határában található erdőpark népszerű kirándulóhely. Öt óvoda, három állami és egy egyházi fenntartású alapiskola található itt. Határában működik Kassa krematóriuma. A városrész címerében is ábrázolt 18. századi képoszlop („Tihanyi-oszlop”) védett műemlék. Savio Szent Domonkosnak szentelt római katolikus kápolnája 2004-2012 között épült.