Észak

Sever
településrész
magyar lakosság 1991
6%
1 206
magyar lakosság 2021
3%
563
Népesség: 20 143
Terület: 54,62 km²
Tszf. magasság: 260 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04001
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Kassai-hegyalja - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Hernád-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassa tjv. nem önálló település

A Kassa belvárosától északra elterülő, a város közigazgatási területének több mint egyötödét elfoglaló városrész a Csermely-patak mentén, a Gömör-Szepesi érchegység legkeletebbi vonulatainak (Kassai-hegyek, Fekete-hegyek) a lábánál terül el, a Kassai-hegyalja és az Alsó-Hernád-völgy kistájakon. A városrész központja a városközponttól (a Fő tértől) 3 km-re északnyugatra, 215 méteres tengerszint feletti magasságban található, északnyugat-délkeleti tengelyét a Komenský utca (a kassai Fő utca északi folytatása), északkelet-délnyugati tengelyét pedig a Hlinka utca és annak nyugati folytatása a Watson utca képezi. A Komenský utca észak felé, a Lokomotív-stadionnál, fontos közlekedési csomópontban (egyben villamos-végállomás) folytatódik, itt ágazik el az északnyugat felé, a Csermely-patak völgyében Kassabélán (17 km) át Margitfalva (34 km) felé vezető 547-es út és az észak felé a Hernád mentén Hernádszentistvánra (7,5 km) tartó 3390-es út. A 3391-es út Kavocsán (6 km) felé teremt összeköttetést. A Hlinka utca a Hernádon túl az R4-es gyorsforgalmi útban és a Dargói-lakótelepre (3 km) vezető Svoboda Generális utcában folytatódik. A városrész magját az egykori Ferenc József-kaszárnya és a Mezőgazdasági Akadémia körül kialakult, panelházas beépítésű (nyugat felé a Watson-lakótelepben, északkelet felé a Béke-lakótelepben folytatódó), a 20. század második felében beépült terület alkotja (Komenský-lakótelep, Északi-lakótelep). Ezt nyugatról a Kálvária, északnyugatról a Csermely, keletről pedig, a Malomárkon túl a „Kis-Prága” (Malá Praha) családi házas beépítésű városrészei övezik. A Kassa-Poprád vasútvonaltól keletre, az egykori Felső-Káposztások dűlő helyén ipari övezetet találunk, a Lokomotív-stadiontól északra pedig a kassai Várhegy (Hradová, 466 m) déli lábánál a vegyes (panelházas és családi házas beépítésű) Váralja (Podhradová) településrész következik. A városrész belterületét nyugatról a Medvehegy (Medvedia) és a Vöröshegy (Červený breh) határolják, utóbbi keleti lejtőin található a kassai botanikus kert és a régi Rozália-temető. Kassa-Észak déli határán, a Fesztivál téren található a városrész önkormányzati hivatala, innen 2,5 km-re északnyugatra a Bánya (Baňa), 4 km-re pedig a 400 m-es magasságban fekvő történelmi múltú üdülőhely, Bankó (Banka) következik. A városrész területén kiterjedt hétvégi házas településrészek is találhatóak: a Kálvária nyugati részén, a Rák-pataknál (Račí potok) és Kavecsán határánál, a Száraz-völgyben (Suchá dolina), valamint a Bankó melletti Bárányka-dűlőben (Barasky). A Csermely-völgyben található az Alpínka, a városrész legnyugatabbi részén, 580 méteres magasságban pedig a város sífelvonójának otthont adó Eprestető (Jahodná) üdülőtelepülés. Területének 2010-ben csaknem háromnegyedét (74,1 %, 4047 ha) erdő foglalta el, a beépített területek 6,8 %-át (372 ha), a kertek 4,9 %-át (266 ha), a rétek és legelők 4,3 %-át (235 ha), a szántók 4,1 %-át (222 ha) tették ki. Délről Miszlóka, a KVP-lakótelep, Kassa-Nyugat és Kassa-Óváros, keletről a Dzsungel, Hernádtihanyi-lakótelep és Hernádtihany kassai városrészekkel, északról Hernádszentistván, Hernádszokoly és Nagyladna községgel, valamint Kavocsán városrésszel, nyugatról Kassabéla és Felsőtőkés, délnyugatról pedig Alsótőkés községekkel határos. Hernádszokollyal és Nagyladnával közös határa 1920-ig Abaúj-Torna és Sáros vármegyék határát képezte. Hernádtihannyal közös határát a Hernád-folyó, a Tihanyi-lakóteleppel és Dzsungellel közös határát pedig annak balparti töltése alkotja, déli határa a Rámpa, Alvinczy, Nyár utcák, a Szlovák Egység utcája, a Fesztivál tér és a Rák-patak mentén húzódik. A városrész területe 206-851 méteres tengerszint feletti magasságban található, legalacsonyabb pontját a Hernádnál találjuk, legmagasabb pontja pedig a Kassa és Hernádszokoly határánál magasodó Magas-hegy (Vysoký vrch).

Közigazgatás

1990. október 1. óta Kassa önkormányzattal rendelkező városrésze, 1996 óta a Kassa-I. járás részét alkotja. Itt található a Kassa I.-IV. járások járási hivatala, valamint a Kassa-környéki járásé is. A városrész teljes területe már a 20. század elején is Kassa város határához tartozott. Kassa-Észak a legnagyobb területű Kassa városrészei közül, területe 2011-ben 54,62 km² volt, mely a város területének 22,4 %-át alkotta. Három kataszteri területre oszlik: a belterületét magába foglaló Severné Mesto (8,42 km²), a délnyugati Kamenné (19,49 km²) és az északnyugati Csermely (Črmeľ, 26,71 km²). 1910-ben az akkori város határának még 58,1 %-át foglalta el a mai városrész területe.

Népesség

Kassa-Észak egyike Kassa népesebb városrészeinek, 2011-ben 20 368 lakosa volt, itt élt a város összlakosságának 8,5 %-a. 2011-ben népességének 72,1 %-a vallotta magát szlovák, 3,3 %-a (681 fő) magyar nemzetiségűnek (4,8 %-a – 987 fő – magyar anyanyelvűnek), több mint egyötöde (21,6 %) viszont nem nyilatkozott nemzetiségéről. A városrészben a magyarok aránya meghaladja a városi átlagot, bár számuk 1991 óta csaknem felére csökkent (1991-ben 1206 fő – 5,5 %, 2001-ben 1024 fő – 5,0 %). 1970-1991 között a városrész népessége egynegyedével csökkent (29 225 főről 21 926 főre). 1991-2001 között további 7,4 %-os fogyás figyelhető meg (21 926 főről 20 309 főre), 2001 után lakosságszáma viszonylag stabilan alakult, 2017-ben 20 281 lakosa volt. 2011-ben a városrész népességének 40,6 %-a volt római katolikus, 5,4 %-a görög katolikus, 3,9 %-a evangélikus és 2,2 %-a református vallású, 18,3 %-a pedig felekezeten kívüli. Kassa-Észak népsűrűsége 2011-ben a kassai átlag mintegy egyharmada, 373 fő/km² volt. A városrészen belül 2011-ben a Malomárok (Mlynský náhon, 4979 fő), a Váralja (Podhradová, 3695 fő) és a Béke-lakótelep (Mier, 2472 fő) településrészek voltak a legnépesebbek Bankó (Banka) népessége mindössze 220 fő volt.

Történelem

A mai városrész területe évszázadokon át Kassa szabad királyi város határához tartozott, 1910-ben az akkor 94,03 km²-es területű Kassa határának több mint felét foglalta el, a város birtokában lévő erdőknek (a korabeli térképeken Kassa város-erdő, ma Košický les) csaknem egészével. Az Abaúj és Sáros vármegyék határánál emelkedő kassai várhegyen az Amadék 1303-1307 között építették fel várukat, melyet azonban már 1445-ben leromboltatott Rozgonyi György. Bankó első írásos említése 1703-ból származik, Szent Keresztnek szentelt kápolnáját 1765-ben emelték. A 18. században a város akkori északi peremén túl már létezett a ma is fennálló Rozália-temető (1764-től) ahol az 1711-es pestisjárvány áldozatait is eltemették. A tőle délre található, 1849-ben megnyitott Kálvária-temetőt az 1960-as években számoltak fel. A 19. században a Csermely-völgy (ahol már a 16. században is papírmalom működött), a Lajos-forrás és Bankó a kassai polgárság kedvelt kirándulóhelyévé vált, 1867-ben épült fel a ma is álló Bankó Szálló. A Kassa északi külvárosán, a Ferencvároson túl eső terület a 20. század elején még nagyrészt beépítetlen terület volt, itt állt az 1854-ben épült Ferenc József-kaszárnya (hadapródiskola) és katonai kórház, szomszédságában pedig az 1875-ben alapított Magyar Királyi Gazdasági Tanintézet (1906-tól Akadémia) és annak tangazdasága. A városrész főutcáját, a Csermely utcát később Bubics Zsigmond kassai érsekről nevezték el, 1912-ben már villamosjárat közlekedett rajta a Vámház érintésével egészen a mai Állatorvosi Egyetem helyén álló Javítóintézetig (1903-ban alapították). A Csermely-patak vízenergiájára települt az 1870-ben alapított vaslemezgyár (kezdetben Halvax-féle, majd Clas Nándor-féle Vasárugyár), mely elsősorban tűzhelyeket, lámpákat és vasöntvényeket állított elő, 1914-ben már mintegy 50 munkással. A 19. század végén a Hernád-közelében fakadó gyógyhatású forrásnál („Lajos-forrás”) népszerű fürdőhely jött létre, melyet 1923-ban a csehszlovák tiszti szövetség restaurált és Rudolf Gajdáról nevezett el („Gajdovka”, a mai Anička-fürdő). 1912-ben a mai városrész területén, a vasúti híd közelében épült fel a kassai magnezitgyár első telephelye (később Hernádtihany közelébe telepítették). Az első csehszlovák köztársaság idején a városba érkező cseh hivatalnokok számára új családi házas negyedet hoztak létre Kis Prága (Malá Praha) néven. A Vöröshegy lábánál kertvárosi negyed jött létre. 1938-ban a Kelet-szlovákiai Kiállítás színhelye volt a városrész. Ekkor kezdte meg működését a korábbi gazdasági akadémia helyén a Kassai Műszaki Főiskola (1952-től Egyetem). A városrész mai, Kassabélával, Nagyladnával és Hernádszokollyal közös határa 1938-1945 között államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. A magyar fennhatóság alatt a hadapródiskola épületébe telepítették a Horthy Miklós Repülőakadémiát (1939-44). Az 1950-es években kezdődő lakótelep-építéssel alakult ki a városrész mai arculata, az eredetileg a város peremén létesült lakótelepek fokozatosan egybeépültek a régi belvárossal. Az egyik első új kassai lakótelep a Komenský utcában épült fel 1954-58 között (már hétemeletes épületekkel), ezt követte 1958-61 között a városrész nevét adó Északi-, valamint a Malomárok- és a Béke-lakótelep, majd 1959-61 között a Szolovjov-lakótelep (ma Watson-ltp.). Utolsóként, 1963-65 között jött létre a Váralja-lakótelep. Az államszocializmus évtizedeiben létesült többek között a Csermely-völgyi úttörővasút (1955-56), a kassai Amfiteátrum (1955-65) és a Lokomotív-stadion (1970). A városrésznek 1970-ben volt a legtöbb lakosa, ekkor 29 225-en éltek itt, ez a szám 1980-ra 26 531-re, 1991-re 21 926-ra csökkent. Az 1970-ben már mai határai között létező városrész 1990 óta rendelkezik saját önkormányzattal, önkormányzati hivatalának 1995 óta az Amfiteátrum ad otthont.

Mai jelentősége

Kassa-Észak területén találhatóak a kassai Állatorvosi Egyetem és a Műszaki Egyetem kiterjedt épületegyüttesei, a városrészben kereskedelmi akadémia, elektrotechnikai szakközépiskola, diákotthon és szlovák tannyelvű gimnázium, valamint három szlovák tannyelvű alapiskola (Hroncova, Polianská, Tomášikova) is működik. Itt található a Lokomotív-stadion, a városi korcsolyapálya (Crow Aréna), a kassai hidrometeorológiai intézet, valamint a városi vízmű. A Hernád völgyében, a Várhegy északi oldalánál gránitkitermelés folyik, a Hernádon kis vízierőművet létesítettek 1994-ben (0,44 MW), Bánya településrészen pedig nagy területen létesültek 2010 után napkollektor-telepek. A városrész fő ipari létesítménye a Kelet-szlovákiai Nyomda, Bankó közelében az 1907-ben feltárt magnezitkészletek kitermelése 1995-ig folyt. Idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőségű városrész az itt található kassai botanikus kert (30 hektáron, 1950 óta), az Anička-gyógyfürdő, a Csermely-völgyi gyermekvasút, az eprestetői sífelvonó, hatalmas kiterjedésű erdei, számos túraösvénye és kedvelt kirándulóhelyei (Bánka, Rákóczi-forrás, Várhegy) révén. A Várhegyen a 14. századi vár maradványai (6,5 hektáron) mellett 1986-ban 21 méteres kilátótornyot emeltek. A városrész műemlékei közül a Szent Rozália-kápolna (1715) az 1711-es pestisjárvány után hálaadásként épült barokk stílusban, a jezsuiták Hétfájdalmú Szűz Máriának szentelt Kálvária-temploma 1742-58 között szintén barokk stílusban. A Rozália-temető is műemléki védelmet élvez. Bankón a Mária mennybevitele-kápolna 1903-ban, a Nepomuki Szent János-kápolna 1922-ben épült neogótikus stílusban, az 1765-ben épült Szent Kereszt-kápolnát a Bankó Szálló építésekor (1867, ma luxusszállodaként üzemel) lebontották. Váralja Szent Andrásnak szentelt római katolikus temploma 1995-ben épült.