Egyházfa

Kostolná pri Dunaji
község
magyar lakosság 1910
91%
435
magyar lakosság 2021
35%
273
Népesség: 618
Terület: 8,07 km²
Tszf. magasság: 124 m
Körzethívószám: +421 (0) 2
Irányítószám: 92525
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Vízköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Szenci járás kisközség

A község a Mátyusföld nyugati részén, a Vízközben fekszik, a Feketevíz jobb partja közelében, határa délen egészen a Kis-Dunáig terjed. A Cseklészt (12 km) Nagyborsával (4 km) összekötő mellékút keresztülhalad a községen, mellékutak kötik össze Királyával (2 km), Hegysúrral (2,5 km), valamint Hurbanfalvával (5 km). Nyugatról Hegysúr, északról Királyfa, keletről Nagyborsa és Jóka, délről Hviezdoslavfalva és Nagymagyar községekkel határos, utóbbival közös határát a Kis-Duna alkotja.

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. Mai formájában 1943-ban alakult Pénteksúr és Egyházfa kisközségek egyesítésével. Elődközségei 1920-ig Pozsony vármegye Szenci járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után a Galántai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás), majd a magyar közigazgatásban egyesítették Egyházfa néven. 1949-1960 között a Szenci járáshoz tartozott, majd 1960-1996 között a Galántai járáshoz. A község két településrészre és kataszteri területre oszlik: Egyházfa (5,52 km², a községterület 68,4 %) és Pénteksúr (2,55 km², 31,6 %). 1945 után Nagymagyar (240 ha) és Jányok (96 hektár) Kis-Dunán túli területeit Egyházfához csatolták, majd 1956-ban előbbiek, valamint további 205 hektár elcsatolásával kialakították Hurbanfalva községet. További 4 hektárt Hegysúrhoz csatoltak. Mai területe ezzel, valamint a Nagyborsával és Jókával kötött területcserével (+25 hektár) alakult ki.

Népesség

Elődközségeinek 1921-ben 522, 1939-ben 484 lakosuk volt. Pénteksúrt kizárólag magyarok lakták, Egyházfán a szlovákok 1910-ben a lakosság egytizedét, 1921-ben 22,6 %-át alkották. A második világháború utáni kitelepítés és lakosságcsere keretében további szlovák nemzetiségű telepesek érkeztek a községbe. Egyházfa népessége 1991-2001 között még csökkent, 2001-2011 között már 10,9 %-os növekedés figyelhető meg. A betelepülés és az asszimiláció révén az elmúlt húsz évben a szlovákok aránya 24,2 %-ról 46,3 %-ra nőtt, a magyar nemzetiségűek már csak minimális többséget alkotnak, a nemzetiségi arány átfordulása várható a közeljövőben. A lakosság túlnyomó többsége (84,8%) római katolikus vallású.

Történelem

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már az újkőkorban éltek emberek, de találtak bronzkori és római kori leleteket is. 1308-ban említik először. Szent András tiszteletére szentelt templomát 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik. 1643-ban lakói reformátusok lettek, majd 1674-ben az ellenreformáció hatására újrakatolizáltak. Iskolájának legkorábbi említése 1782-ből származik. A 19. században gróf Pálffy János volt a kegyura. 1920-tól Csehszlovákiához tartozott, 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1943-ban Egyházfát és Hegysúrt egyesítették. A kitelepítés és a lakosságcsere erősen sújtotta a községet 1947-ben. Magyar alapiskolája az 1960-as évek végén megszűnt.

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda működik. A Rózsafüzér királynőjének szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, jelenlegi formájában gótikus jegyeket őriz, 1933-ban átalakították. A község határában 1995 óta szibériai tigriseket tartanak egy farmon.