Dénesd (Jánošíková)
A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, Somorjától 7,5 km-re északnyugatra, Pozsony központjától 16 km-re-délkeletre fekszik, a Pozsonyt Komárommal összekötő 63-as főút mentén. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Torccsal és Misérddel.
1974 óta Dénesd (Dunajská Lužná) településrésze és kataszteri területe. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1938-ig, továbbá 1945-1960 között a Somorjai járáshoz. 1938-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Pozsonyi járás), ekkor déli és keleti határa államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. 1960-tól a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. Területe 11,51 km², a község területének 42,7 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.
1910-ben 504, 1921-ben 539, 1940-ben 579, vegyesen német (1921-ben 50,1 %) és magyar (42,5 %) nemzetiségű és túlnyomórészt római katolikus vallású lakosa volt. 1945-ben a németeket és a magyarok egy részét kitelepítették, helyükre szlovák telepesek érkeztek Trencsén környékéről és az árvai Terchovából. 2011-ben 1988 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 44,4 %-a, a község legnépesebb településrésze.
Dénesd első írásos említése 1206-ból származik. A 14. században a Pannonhalmi Bencés Főapátság birtoka. 1302-ben az apátság új kápolnát épített ide. Egy 1420-ban kelt okirat szerint a szentmártoni monostor Dénesd birtokát új határjelzőkkel elkülöníti. De szomszédja, a bazini grófok szemeti jobbágyai lerombolják, ezért Péter prépost a nádornál panaszt emel ellenük. 1468. október 5-én Mátyás király Kálmáncsai Domonkos kérésére átírja IV. Bélának a dénesdi népek bírói kiváltságát tartalmazó levelét. 1510-ben Péter, szentgyörgyi és bazini gróf a pannonhalmi monostornak már többször helyet és időt jelölt, hogy a Dénesden, és Deákiban okozott kárról s jogtalanságról tanácskozzanak. Máté apát tiltakozik a gróf eljárása ellen. A falu temploma búcsújáróhely, a 15. században a háborús pusztítások elöl ide, az akkori Szent Bertalan templomba menekítették a dömölki Szűzanya szobrot, melynek 1749-ben külön oltárt emeltek, majd az 1790-ben épült új templom főoltárára került. 1682-ben súlyos árvíz pusztította el, majd pestisjárvány sújtotta. A 18. században a korábban magyarok lakta faluba német telepesek érkeztek (1757-ben Bél Mátyás ad számot róluk), akik a Schildern nevet használták. A 19. században híres volt lótenyésztéséről és gabonakereskedelméről. Az 1945-ben kitelepített németek helyére az árvai Terchovából érkeztek szlovák telepesek, akik a községet Jánošíkovának nevezték el. 1974 óta Misérddel és Torccsal egyesítették Dunajská Lužná néven.
Dénesd község központi településrésze, itt található a községi hivatal is. Szent Kereszt felmagaszalásának szentelt római katolikus temploma 1797-ben épült barokk-klasszicista stílusban, búcsújáróhely.
