Csütörtök

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Őry Péter
SZÖVETSÉG
434
(100%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Németh Robert
    SZÖVETSÉG
    325
    (9,72%)
    1. körzet
    Nagy Anaklet
    SZÖVETSÉG
    309
    (9,24%)
    1. körzet
    Kállay András
    SZÖVETSÉG
    288
    (8,62%)
    1. körzet
    Józan Horváth Gabriela
    független
    253
    (7,57%)
    1. körzet
    Mészáros András
    független
    250
    (7,48%)
    1. körzet
    Mészáros András
    SZÖVETSÉG
    243
    (7,27%)
    1. körzet
    Valacsay Lazíková Agneša
    független
    239
    (7,15%)
    1. körzet
    Hamar Jozef
    független
    238
    (7,12%)
    1. körzet
    Franóová Lucia
    SZÖVETSÉG
    236
    (7,06%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Kiss Ferenc
    SZÖVETSÉG
    212
    (6,34%)
    1. körzet
    Mezzei Viktor
    független
    186
    (5,56%)
    1. körzet
    Melo Pavel
    SZÖVETSÉG
    167
    (5%)
    1. körzet
    Stermenszky Zoltán
    SZÖVETSÉG
    155
    (4,64%)
    1. körzet
    Klukaová Magdaléna
    független
    131
    (3,92%)
    1. körzet
    Veréb Imrich
    SZÖVETSÉG
    111
    (3,32%)
Štvrtok na Ostrove
község
magyar lakosság 1910
98%
1 228
magyar lakosság 2021
67%
1 151
Népesség: 1 750
Terület: 13,07 km²
Tszf. magasság: 128 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93040
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Somorjai járás kisközség

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, Pozsonytól 23 km-re délkeletre, Somorjától 10 km-re északra, Dunaszerdahelytől 24 km-re északnyugatra fekszik. Az 572-es főút köti össze Pozsonnyal és Dunaszerdahellyel. Mellékutak kötik össze Féllel (5,5 km), Pozsonycsákánnyal (2,5 km), Nemesgombával (3 km), és Hviezdoslavfalvával (4 km). Nyugatról Annamajor, északnyugatról Dunahidas, Fél és Éberhard ("Patov" katasztere), északról Pozsonycsákány, keletről Nemesgomba és Béke, délről Hviezdoslavfalva községekkel határos. Nyugati határa a Dunaszerdahelyi és a Szenci járás határát alkotja.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásához tartozó község. 1920-ig kisközségként (1871-ig mezővárosként) Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Somorjai járáshoz, majd annak megszüntetése után a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1936-ban területének 59,1 %-át elveszítette (31,93 km²-ről 13,07 km²-re csökkent) , amikor a határában fekvő majorokon létesített kolóniák (Vörösmajor, Annamajor) önálló községekké alakultak Hviezdoslavov és Miloslavov néven. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). Ebben az időszakban határközséggé vált, Annamajorral közös határa Szlovákia és Magyarország új határa lett. a Hviezdoslavfalvához csatolt területeket viszont visszakapta (8,74 km²) egészen 1951-ig, amikor Hviezdoslavfalva újra önállósult.

Népesség

Csütörtök a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik, a település lakosságának több mint kétharmada (71,8 %) magyar nemzetiségű. 1991-2011 között a népesség (a Pozsonyhoz való közelség révén egyre többen költöztek ide) 14,6 %-al növekedett, a szlovákok aránya ezzel párhuzamosan megháromszorozódott és ma már a lakosság csaknem egynegyedét alkotják. A községben viszonylag magas a romák aránya (18,1 %) is. A lakosság döntő többsége római katolikus vallású (87 %).

Történelem

Árpád-kori keletkezésű magyar település, nevét csütörtöki napokon tartott hetivásárairól kapta. Mai temploma helyén a rómaiak korában egy Jupiter-templom állt. A falu a hagyomány szerint már I. István korában templomos hely volt, hetivásárait csütörtökön tartották. 1217-ben említik először, amikor II. Endre a Szentgyörgyi és Bazini grófok őseinek ajándékozta a korábban a pozsonyi várbir-tokhoz tartozó Csütörtökhely falut. Már a középkorban is központi helynek számított, a 13. században német telepesek érkeztek (ekkoriban Loipersdorf néven ismert). Csütörtök mindvégig fontos szerepet játszott a Felső-Csallóköz fejlődésében, a lápos, mocsaras területen igen fontosak voltak az utak, s nemcsak a vásártartási jog miatt, hanem a kereskedés szempontjából Pozsony közelsége okán is. A Pozsonyi Káptalan 1385-ös jelentése szerint pedig éppen Csütörtökön keresztül vezetett a „nagy út”. Csütörtök ennek megfelelően a kornak megfelelően a mezővárosi (oppidum) fejlődés útjára lépett. Erről tanúskodik Nagy Lajos király 1364-es rendelete, amelyet a rossz termés és nagy éhezés miatt adott ki. Csütörtök gyors fejlődése a következő évszázadban lassult le jelentősen, akkor, amikor a Szentgyörgyi család utolsó férfi tagja, Kristóf fiúörökös nélkül halt meg, a család birtoka az államkincstárhoz került, tehát I. Ferdinánd király rendelkezett vele. A király 1544-ben zálogosította el Csütörtököt úgy, hogy a mezőváros egyik része Szentgyörgy várának tartozékaként Serédy Gáspár kezébe került, a másik része pedig Éberhardvár tartozékaként Mérey Mihályé lett. Csütörtök fejlődését azonban gátolta a törökök és a császárság közti háborúskodás, majd a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc az 1700-as évek elején, amikor többször is „gazdát cserélt” a település, hol a kurucok, hol a labancok uralták. Csütörtöknek ugyan megmaradt jogi értelemben vett mezővárosi rangja, de középkori jelentőségét nem sikerült visszanyernie. Ezért írhatta a kor jeles történetírója, Bél Mátyás Csütörtökről, hogy „jelentéktelen mezőváros, épületeit tekintve sokkal szegényesebben települt, mint Somorja”. A lakosság számát tekintve sem fejlődött Csütörtök, az 1761-es összeírás szerint összesen 419 lakója volt. Csütörtökön az élet, a gazdasági és társadalmi fejlődés a reformkorban kapott új lendületet. Modernizálódott a mezőgazdasági termelés, a kereskedelem mellett megerősödött a kézművesség is. Jellemző adat, hogy míg 1815-ben Csütörtöknek mindössze 490 lakosa volt – mint évszázadokon át zömmel római katolikus vallású magyarok –, az 1867-es népszámlálás idején már 664-en éltek településen, ebből 21 zsidó, 13 református és egy evangélikus, a többi római katolikus, nemzetiségileg pedig néhány német kézműves telepedett le a magyarok között. Az 1870-es években viszont városi rangját elveszítve lassú hanyatlásnak indult. A két világháború közötti csehszlovák földbirtokreform során a település határába, Annamajor (1921-ben), Vörösmajor (1921-ben), Erzsébetmajor (1925-ben) és Németsók (1928-ban) pusztákra, a Pálffy és a Wiener-Walten család felosztott nagybirtokára szlovák, illetve a cseh és morva kolonisták települtek. A kolóniákat 1936-ban Hviezdoslavov (Németsók, Vörösmajor) és Miloslavov (Annamajor, Erzsébetmajor) néven önálló községekké szervezték; Hviezdoslavov 1939–50 között ismét Csallóközcsütörtökhöz tartozott. A község címerét, melyben Szent Jakab alakja arany botra kötött aranytökkel látható, 2003-ban fogadták el. Előzménye egy 1599-es keltezésű községi pecsét.

Mai jelentősége

A település magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskolával és magyar óvodával rendelkezik. Jelentős műemléke a 13. sz. közepén román stílusban épült, majd a 15–16. században gótikus stílusban átalakított 15. századi gótikus freskókkal rendelkező kéttornyú római katolikus (Szt. Jakab-) templom. A vörösmárvány keresztelőmedence jelentős késő gót emléke a templomnak. A zömök, nyolcszögletű keresztelőmedence ma is használatban van. Igen gazdag szakrális kisemlékekben, itt áll a Csallóköz legrégebbi ilyen típusú műemléke, a Vörös-kereszt (1799).