Csallóköztárnok

Trnávka
község
magyar lakosság 1910
98%
416
magyar lakosság 2021
63%
330
Népesség: 491
Terület: 7,97 km²
Tszf. magasság: 122 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93032
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Somorjai járás kisközség

A község Kisalföldön, a Felső-Csallóközben, Somorjától 8 km-re keletre, Dunaszerdahelytől 18 km-re nyugatra fekszik, a 63-as (Pozsony-Komárom) főúttól 1 km-re északra. Mellékutak k˜ötik össze Nagyszarvával (2,5 km), Bacsfával (2,5 km), Csukárpakával (2,5 km), Macházával (2,5 km) és Sárosfával (3 km). Nyugatról Bacsfa, északnyugatról Nagypaka, északkeletről Macháza, délkeletről Sárosfa, délről Nagyszarva községekkel határos.

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozik. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Somorjai járáshoz, majd annak megszüntetése után a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). 1976-1990 között hozzá tartozott Macháza. A község területe 1921-hez képest (8,25 km²) 28 hektárral csökkent, amikor 1990-ben Kistárnok településrészt Macházához csatolták.

Népesség

A községnek 1939-ben 567 lakosa volt, 1991-ig népessége 30 %-át elveszítette. Magyar lakosainak egy részét a második világháborút követően áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok költöztek. A lakosságcsere következtében az addig színmagyar falu vegyes népességűvé vált. 1991 után a népesség újra növekedni kezdett, a szlovákok aránya megduplázódott, 2011-ben a lakosság kétharmada magyar, 30,3 %-a szlovák nemzetiségű volt. Csallóköztárnok hagyományosan katolikus falu, a római katolikusok aránya az összlakosság 81 százaléka.

Történelem

A település első említése 1275-ből való, Tarnuk alakban, IV. László király a községet az Olgyaiak ősei-nek adományozta. Nevének további megjelenési formái: 1773: Tarnok, majd Tárnok, 1927: Trnávka, a falu mai, magyar nyelvű megnevezése Csallóköztárnok. A települést egy időben Chuna Pál, majd az Olgyaiak birtokaként említik, majd később az óbudai apácák birtokába kerül, pedig 1787-ben már a kincstár tulajdona. A későbbiekben az Eszterházyak, majd a Zichyek és a Baldácsyak, ezután pedig a Batthyányak lettek a község földesurai. A 20. század elején pedig Pongrácz Frigyes grófnénak volt itt birtoka. A kizárólag Csallóköztárnokra jellemző néphagyomány: az ún. „szombatos ökrök” szokása, amely valószínűleg onnan ered, hogy a múltban dögvész pusztított az állatok között, ezért a helyiek fogadalmat tettek, hogy szombat délután, az ökröket nem fogják be. Ezért, ha szombat délben valaki elmaradt a munkával és meghallotta a déli harangszót, kifogta az ökreit, és a jármot saját maga vitte haza a vállán, az ökröket pedig szabadon hajtotta.

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda működik. A község római katolikus, a Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt kápolnája 1848 és 1850 között épült. A templom mellett álló „Hősök szobrát” 1921-ben a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület az első világháborúban elesettek emlékére emelte. Az oszlopon két márványtábla található: a felsőn Krisztus arcképe töviskoronával, a másikon a következő felirat volt: „Az elesett hősök emlékére emeltette a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület 1921. május 15.” A szoborra később a második világháborúban elesett hősök névsora is felkerült. A községi kutat, amely a mai napig működik 1934 februárjában Tóth Vilmos építette. A kút fenekén megszenesedett bükkfát és égerfa-virágmaradványokat találtak.