Barka

Bôrka
község
magyar lakosság 1910
97%
449
magyar lakosság 2021
45%
279
Népesség: 554
Terület: 23,74 km²
Tszf. magasság: 560 m
Körzethívószám: +421 (0) 58
Irányítószám: 04942
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Gömör Szepesi-érchegység, Rozsnyói-hegység - Északnyugati-Kárpátok, Gömör-Tornai-karszt, Szádelői-karszt 1918 előtti vármegye, járás, rang: Gömör és Kis-Hont vármegye Rozsnyói járás kisközség
Neve már 1409-ben Barka, ami a Felvidék települései között meglehetősen ritka. Mély völgyben épűlt, ’s egész a’ tetőkig fákkal keríttetett körűl, földgyei nehéz mivelésűek, és kősziklásak” – olvasható róla a régi könyvekben. A Csermosnya patak éppen olyan gyors, mint a torony körül suhanó galambraj. A katolikus templom évszázadok óta szolgálja itt az embereket. Kármelhegyi Boldogasszony már a 18.század derekától vonzza ide a híveket, Barka ugyanis híres búcsújáróhely. A reformátusok temploma 1800 körül készült el.
 

A község a Csermosnya-völgy legfelső részén, a Csermosnya-patak partján, Rozsnyótól 21 km-re keletre fekszik, 560 méteres tengerszint feletti magasságban. Közlekedési szempontból zsákfalunak számít, a Csermosnya-völgyön végighaladó, Hárskútnál kezdődő 16 km-es mellékúton közelíthető meg, Szádelő felé a Szádelői-völgyön át vezető, csak gyalog és kerékpárral járható út teremt összeköttetést. A völgytől délre a Tornai Felső-hegy (Szádelői-karszt) vonulata húzódik, északra pedig a Rozsnyói-hegység 1000 m fölé magasodó gerincéig (Csükerész-hegy, 1187 m) terjed Barka határa, melynek mintegy háromnegyedét erdő borítja. Területének legnagyobb része a Szlovák Karszt Nemzeti Park részét alkotja, a Szádelői-völgy nyugati oldala is Barkához tartozik. Nyugatról Lucska, északról Ájfalucska, keletről Áj, délről pedig Tornagörgő, Szádelő és Méhészudvarnok községekkel határos. Déli, északi és keleti határa (1881-től) Gömör-Kishont és Abaúj-Torna megyék határát alkotta. Keleti határát a Szár-patak alkotja.

Közigazgatás

1881-ig Torna vármegyéhez tartozott, majd 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (23,74 km²) az elmúlt száz évben nem változott.

Népesség

1910-ben 464, 1921-ben 521, 1938-ban pedig 507, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A periférikus helyzetű, elöregedő népességű község 1938-1991 között népességének több mint egyharmadát elveszítette. A 20. század végére népessége nagyrészt kicserélődött és roma többségű (71 %), településsé vált, ezzel párhuzamosan az 1991-2011 közötti időszakban gyors népességnövekedés (55,9 %-os gyarapodás, 331-ről 516 főre) figyelhető meg. Ebben az időszakban a magyar nemzetiségűek aránya 83,4 %-ról 31,6 %-ra csökkent, a romáké pedig 8,5 %-ról 56,4 %-ra emelkedett, a szlovák nemzetiségűek aránya 2011-ben 8,1 % volt. A lakosság többsége (79,1 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 15,7 % (1921-ben még a lakosság több mint kétötödét alkották).

Történelem

1409-ben "Barka" alakban említik először, Torna várának uradalmához tartozott. A község gótikus temploma 1428-ban épült. 1759-ben XIII. Kelemen pápa az itteni Kármelhegyi Boldogasszony Társulat tagjait búcsúkiváltságokban részesítette. A falu lakói földműveléssel, erdőgazdálkodással, bányászattal, szénégetéssel foglalkoztak. A 19. században a községben fűrésztelep, vasércbánya és kisebb vasgyár is működött. 1848-ban az orosz csapatok néhány napig táboroztak a faluban és a falu határában. 1873-ban kolerajárvány, 1879-ben árvíz pusztított. 1881-ben, Torna vármegye megszüntetésekor Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1954-ben a Szádelői-völgyet és határának egy részét védetté nyilvánították. A 21. század elejére lakossága nagyrészt kicserélődött, ma roma többségű község. Egyike a járás leginkább hátrányos helyzetű településeinek.

Mai jelentősége

Karmelhegyi Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma 1759-ben épült barokk-klasszicista stílusban. A 19. századi, neobarokk stílusú Zichy-Ferraris-kastély ma a községi hivatalnak ad otthont. Református temploma 1794-1804 között klasszicista stílusban. Határában számos védett természeti érték található, többek között a Szádelői-völgy és a Hólyuk-barlang.